ÚGY LECSÚSZOTT A MAGYAR TÁRSADALOM AZ ELMÚLT NÉGY ÉVBEN, HOGY AZ ELTE KUTATÓI NEM HITTEK A SZEMÜKNEK

TELEX
Szerzők: KIRÁLY ANDRÁS, NYILAS GERGELY
2026.03.20.

Példátlan mértékben torzult a magyar társadalom szerkezete 2021–2025 között, állapította meg az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Kutatóintézete a 2025 őszén felvett felmérése kiértékelésében. 2021–25 között a felső réteg aránya csaknem megfeleződött, 9-ről 5 százalékra csökkent. Hasonlóan drámai mértékben, 24 százalékról 14 százalékra csökkent a felső középréteg aránya, az alsó középrétegé 36 százalékról 38 százalékra nőtt. A legdrámaibb mértékben az alsó réteg aránya változott, 31 százalékról 43 százalékra nőtt, ami példátlan.

„Nem hittünk a szemünknek, hogy a háromszor harmadra mért rétegarány 43 százalékra ment fel négy év alatt” – mondta a tanulmány bemutatóján Kovách Imre.

Az ELTE Társadalomtudományi Központ Szociológiai Kutatóintézetének (TK SZI) kutatóprofesszora szerint ez „nagyon nagy veszteség […], drámai változás”. Ennek bizonytalanságot hozó következményei lehetnek, hiszen „a széles középosztály lehet az”, amely a társadalomban „tudja ellensúlyozni a mindenkori gyanús magyar politikai elitet”, és képes arra, hogy „a visszaépülő civil társadalmi szervezetek keretein belül segíteni tudjanak annak, akik lejjebb vannak”, mondta Kovách.

Ennél is megrázóbb a magyar népesség polgárosodásának csekély mértéke, bár ebben nem volt érdemi változás az elmúlt négy évben. A kutatók szerint a népesség mindössze 5 százaléka polgárosodott, 25 százaléka polgárosodó. A gyengén polgárosodott 36 százalék és a nem polgárosodott 34 százalék együttesen a népesség több mint kétharmada. A kutatók szerint a középrétegesedés legnagyobb strukturális ellentmondása, hogy miközben a polgárosodó csoporton belül 44 százalék a munkás foglalkozásúak aránya, a csoportba emelkedő munkások jelentős száma ellenére sem nő a társadalmi közép, mert

az érettségizettek 68 és a diplomások 46 százaléka gyengén vagy nem polgárosodott.

Ez deklasszálodásként is értelmezhető, ami tömeges mérete miatt erős társadalmi konfliktusforrás lehet, írják elemzésükben. Miközben a lecsúszás látványos, valójában részleges helycsere is végbement: az elmúlt négy évben rengetegen kerültek új réteghelyzetbe – munkások emelkedtek fel, diplomások csúsztak le. Az új réteghelyzetbe kerülők kapcsolatrendszerének, társadalmi értékeinek, identitásuk átrendeződése „egyrészt növeli a biztonság, ugyanakkor a változás iránti igényüket is”, mindez megjelenik abban is, mi motiválja politikai viselkedésüket...

ITT OLVASHATÓ