Szerző: BOZÓKI ANDRÁS–FLECK ZOLTÁN
2026.05.07.
A megméretést többen „választási forradalomként” írtuk le, amely „alkotmányos pillanatot” vagy éppen „kegyelmi pillanatot” idézett elő. Ebben a megvilágító perspektívában élesebbek a kontrasztok, és tisztán látszik, hogy valami véget ért. Egyúttal kitapintható a társadalmi reménykedés, hogy talán egy új, jobb korszak kezdődik el.
De mi az, ami elmúlt, és mi maradt utána? A rendszerváltás – tehát a diszkontinuitás – hangsúlyozása mellett arra is érdemes kitérni, hogy mi az, ami nem változott, nem is változhatott meg varázsütésre. Az Orbán-rendszer megbukott, de az a társadalom, amely ezt a rendszert sokáig fenntartotta, itt marad.
Társadalomkutatók számára nincs ma érdekesebb feladat, mint a radikális politikai változások és a rutinszerű mindennapi gyakorlatok közötti viszony megértése, és az e kettő között lévő feszültség feltárása. A rendszerváltást akkor is nagyra értékelhetjük, hogy nem táplálunk illúziókat annak gyors társadalmi leképeződésével kapcsolatban...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.