Szerző: Ille István
2016.08.20.
Az alant közöltek meglehetősen vaskos bizonyítékokat tartalmaznak az „idegenrendészeti eljárás” hátteréről. Persze, ez a jelenlegi kormányzat történelemszemléletének nem esik jól, habár nem is értem, miért. Oly annyira nem érdekli őket a történelmi valóság, a tények, hogy teljesen felesleges ilyen provokáló badarságok vezetői szintű közzététele, ráadásul akkor, amikor még élnek a szemtanúk, a kortársak. Az akkori magyar vezetés előre megfontolt, tömeggyilkossághoz vezető politikáját morálisan sem igazolni, sem megvédeni nem lehet, habár Orbánék keményen dolgoznak rajta.
Felmerül a kérdés: miért is?
Ezeknek a közbenjárásoknak is szerepe volt abban, hogy Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, augusztus 9-én a „hontalan” zsidók kiszállítását felfüggesztette. A belügyminiszter utasítása ellenére azonban a kiszállítások szórványosan augusztus végéig folytatódtak és az elhurcoltak teljes száma elérte a 22 ezer főt.
A német megszálló erőket váratlanul érte a deportáltak érkezése, és a kiszállítások leállítását kérték arra hivatkozva, hogy a magyar zsidók „veszélyeztetik összeköttetési vonalaikat.” A már kiszállított és a Kamenyec-Podolszkban lévő zsidók sorsáról augusztus 25-én, Vinnicában született meg a végzetes döntés, amiben nagy szerepe volt a déli német megszálló hadseregek vezérkari főnőkének, Karl von Roques tábornoknak. Ezt követően, a város szélén, augusztus 27-én Friederich Jeckeln tábornoknak, az SS és a katonai rendőrség körzetparancsnokának irányítása mellett megkezdődött a – megközelítőleg 16.000 magyar, 2.000 román és körülbelül 4-5.000 helybeli zsidó áldozatot követelő – tömeggyilkosság. Együttműködve Jeckeln tábornok stábjával, az akciót a 320-as rendőrzászlóalj hajtotta végre a németek által felállított ukrán rendőri erők segédletével. Az áldozatok összegyűjtésében magyar alakulatok is részt vettek, de tömeggyilkosságban való közreműködésük nem bizonyítható. Azt azonban teljes bizonyossággal tudjuk, hogy magyar katonák, zsidó munkaszolgálatosok és még mások is szemtanúi voltak a vérengzésnek. Jeckeln közvetlenül Himmlernek küldött operatív jelentése szerint három nap alatt összesen 23.600 zsidót gyilkoltak le, akik közül 16 ezren magyar zsidók és velük tartó – a Magyarországról történt deportálásban sorsközösséget vállaló – keresztény családtagjaik voltak.
A tömegmészárlásnak az egyik legmegdöbbentőbb jellemzője az, hogy az elkövetők még csak meg sem próbálták tettüket leplezni a helyi lakosság előtt. A Kamenyec-Podolszki tömeggyilkosságot a lehető legembertelenebb módon hajtották végre, ellentétben a – főként rendfenntartó szolgálatot teljesítő – 320-as rendőrzászlóalj tagjainak a háború utáni tárgyaláson tett vallomásaival, amelyek szerint az események kíméletesen, rendezetten és „higiénikusan” folytak le. Az áldozatoknak először azt mondták, hogy új lakóhelyre, vagy az eredeti lakóhelyükre viszik őket, majd kilométereket kellett menetelniük, amíg megérkeztek egy kietlen helyre, ahol a visszavonuló szovjet csapatok által felrobbantott lőszerraktárak helyén hatalmas kráterek voltak. Ezeket a hatalmas gödröket feltehetően magyar utász csapatok kibővítették. A szerencsétlen deportáltaknak meztelenre kellett vetkőzniük, majd géppuskával belelőtték őket a tömegsírokba. Voltak, akik azonnal meghaltak, mások csak könnyebben megsebesültek, megint mások élve ugrottak be a gödörbe. A kis gyerekeket rutinszerűen élve dobták be a szüleik után. Ezt a gyilkossági gyakorlatot bizonyítja a Kamenyec-Podolszkhoz közeli, Tarnopol régióbeli Plebanovka nevű faluban 1944 ben készített szovjet tényfeltáró jelentés. A tömegsírok feltárásakor kiderült, hogy az áldozatok 35%-a azonnal meghalt, 50%-ot sebesülten és 15%-ot élve temettek el. Túlélők és szemtanúk nehezen tudták szavakba önteni, mi történt közvetlenül a mészárlás után. Egy 8 éves ukrán kislány így emlékezett: „a németek lovakat hoztak, hogy letapossák a földet. Éjszaka hallottuk, ahogy az élve eltemetettek nyöszörögtek… a föld remegett.” A visszatérő magyar katonák és munkaszolgálatosok így írták le a mészárlás helyszínét: „a sírok felett napokig remegett a föld”...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.