2016. szeptember 7., szerda

KÉTÉVES A NÉGYES METRÓ, AZ UNIÓS FINANSZÍROZÁSÚ PROJEKTEK ÁLLATORVOSI LOVA

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: Erdélyi Katalin
2016.09.07.


A kétezres évek egyik legvitatottabb nagyberuházása volt a négyes metró építése. A projekt tíz évig húzódott, és végig botrányok kísérték. A metróvonal végül – szerelvények nélkül – 452,5 milliárd forintból készült el, ebből 181 milliárdot az Európai Unió adott rá támogatásként. A 7,4 kilométer hosszú vonal nem hozza a tervezett és elvárt utasszámot, így az ára 40 év alatt sem fog megtérülni, és lehet, hogy vissza kell majd fizetni az uniós pénz egy részét. Az építkezéssel kapcsolatban hűtlen kezelés, a metrószerelvények beszerzésével kapcsolatban vesztegetés gyanúja miatt ma is nyomoz a rendőrség. 

A tíz évig húzódó beruházás a Margit-híd felújítása mellett a másik olyan ikonikus ügy, ami a Demszky-féle SZDSZ-es városvezetés óriási korrupciós ügyeként vonult be a hírolvasók emlékezetébe. Nem véletlenül, mert a négyes metróval kapcsolatban szinte minden előfordult, ami gyanús közfinanszírozású projekteknél egyáltalán előfordulhat.

A negyedik budapesti metróvonal ötlete még a 70-es években született meg, de csak bő 20 évvel később állt neki a megvalósításnak a főváros vezetése. 1996-ban készült el a megvalósíthatósági tanulmány, majd ezután eltelt még hét év, mire 2003-ban aláírták a kivitelezési szerződést. Közlekedési szakértők az elejétől kezdve azt hangoztatták, hogy felesleges megépíteni, mert a végül elkészült 7,4 kilométeres első szakasz túl rövid, nem megfelelő a belvárosba tartó autósoknak, tíz megállója közül pedig több is olyan helyen található, amelyek gyalog vagy más BKV-járatokkal is gyorsan és könnyedén megközelíthetőek.

1998-ban Demszky Gábor, a harmadik ciklusát kezdő SZDSZ-es főpolgármester ugyan megállapodott Medgyessy Péter pénzügyminiszterrel, hogy a beruházást a főváros és a kormány közösen finanszírozza, ám a választások után az új, jobboldali kabinet luxuskiadásnak titulálta a projektet, és kivonult mögüle. A beruházás mögé végül csak 2004-ben került büdzsé, ám nem a kormány, hanem az Európai Unió támogatásának köszönhetően. A Budapest által remélt 260 milliárd forint uniós forrás elnyeréséhez azonban át kellett írni a megvalósíthatósági tanulmányt, mert az EU nem volt megelégedve az abban szereplő megtérülési mutatókkal.

Emiatt a főváros 2007-ben
megkurtította a terveket, hogy 18 milliárddal csökkentse az építkezés költségeit. Letettek több kiegészítő beruházásról, például a kelenföldi P+R parkoló és autópálya-csomópont, valamint a Fővám téri szökőkút megépítéséről, továbbá a Thököly út felújításáról is.

Korábban a főváros vezetése nem ismerte el, hogy a négyes metró 40 év alatt sem fog megtérülni, vagyis erősen ráfizetéses projektnek tűnik. A tervek 2007-es átírásakor ez már végképp egyértelművé vált, pedig ekkor még “csak” 480 milliárd forintos összköltségről volt szó az első és második szakasz megvalósítására. Már ez is közel 300 milliárddal több volt annál, amennyivel az építkezés alapjául szolgáló 1996-os megvalósíthatósági tanulmány számolt, a végösszeg mégis 452,5 milliárd forint lett, és ebből az irdatlan összegből csak az első szakasz készült el.

Brüsszel 2009-ben
bólintott rá a négyes metró első szakaszának támogatására, de a várt 260 milliárd helyett csak 181 milliárd forint uniós pénzt adtak az építkezésre. Ennek az volt az oka, hogy a metróépítés ötven szerződése közül tizenegyet nyílt pályázat nélkül kötött meg a főváros, így ezeknek az árát, 170 millió eurót (akkori árfolyamon mintegy 47 milliárd forintot) az EU nem finanszírozta...

ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.