2016. november 1., kedd

A JÖVŐ ELKEZDŐDÖTT: IMALÁNC ÉS DICSŐÍTŐ KÖLTEMÉNY ORBÁN VIKTORÉRT

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: Trombitás Alfréd
2016.11.01.


Épp itt az ideje, hogy az 1956-os forradalom leverésének 60. évfordulójához közelítve nemzetünk legszebb hagyományit felelevenítve ismét a személyi kultusz áldásait kezdjük habzsolni. Sándor Kingának a nemzetvezetőhöz írt költeménye csak bevezető volt ahhoz a felhíváshoz képest, melyet a Szlovákiában ügyködő György Ferenc plébános tett közzé a közösségi médiában. Azóta Kühár Ede bencés rendi szerzetes fohásza a magyar miniszterelnökért futótűzként terjed, és a mantrázók reményei szerint az imalánc segítségével Orbán Viktor legyőzheti a brüsszeli nemzetvesztőket. Hiába, ha egy kicsit nem figyelünk oda, mindjárt megszületik a legkézenfekvőbb megoldás arra, hogyan győzhetjük le hadsereg és működő gazdaság nélkül a fenekedő Európai Uniót, melynek nem csak részei, de haszonélvezői is vagyunk.

Csak az íze kedvéért idézzünk mindjárt az elején Sándor Kinga: Vezesd nemzeted című költeményéből:

De áll a gáton, mert ő igaz magyar,
Ő az, ki nemzetének Kánaánt akar.
Százezrek mozdulnak mellé állva,
Egyetlen, kérő, halk, hívó szavára.


Miután kellően átszellemültünk a magyar költészet Fásy Ádámjának soraitól, szenteljünk néhány szót arra, hogyan vezetett a 2010-es fülkeforradalomtól a nemzeti együttműködés rendszerén és a Békemenetek mámoros bandukolásán és a felcsúti kisvasúton át nemzetünk kacskaringós útja odáig, hogy papok és követőik ráolvasással próbálják segíteni a magyarok vezérét nemes harcában.

A tudatos elbutítás politikájának csimborasszója ugyanis épp akkor jelent meg a magyar közélet egén, amikor Orbán Viktornak tényleg szüksége van dicsőítő fűzfapoéták és álszent papok imaláncára. Politikája kiüresedett, a migrációs krízisre hivatkozva egyre reménytelenebb harcot folytat az Európai Unióval, vagyis részben önmagával. Kövér László szavaival szólva Orbán Viktor küzd Brüsszel ellen, mint malac a jégen, ám ennek a csúszkálásnak csupán annyi eredménye van, hogy kevesebbet beszélnek otthon a korrupcióról, a krízisben lévő egészségügyről, az elvándorló fiatalokról. A nép (a szó szoros értelemben) egyszerű fiai érzik határainkon innen és túl, hogy a miniszterelnökből kezd kifogyni a szufla, hogy október 23-i ünnepi beszéde is rekedtes kiabálássá fajult annak következtében, hogy sokan nem foglalják imába a nevét, sőt…

ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.