2017. február 3., péntek

GIGATÜNTETÉSEKKEL ÉRKEZIK AZ ILLIBERÁLIS DEMOKRÁCIA ROMÁNIÁBA?

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Pap Szilárd István
2017.02.02.


A rendszerváltás óta nem látott tömegek vonultak szerda este Románia utcáira a nemrégiben hivatalba lépett kormány néhány, első látásra nem túlzottan fajsúlyos döntését követően. A becslések szerint országszerte kb. 300 ezer romániai polgár demonstrált az intézkedések ellen, amelyeket a korrupcióellenes harc visszafordításaként értelmeznek. Magyarországról nézve kívánatosnak tűnhet ez a mozgósítás, a romániai helyzet azonban nem fekete-fehér, és a tüntetők hamar orbáni irányba tolhatják a kormányerőket, ha a konkrét intézkedéseken túl kétségbe vonják a frissen alakult kormány legitimitását is.

A puliszka nem robban – szokták mondani a román televíziós beszélőfejek, arra utalva, hogy a román nép ritkán mutatott hajlandóságot a hatalom utcán történő számonkérésére. A Ceausescu elüldözését követő két évtizedre ez talán igaznak is mondható, de 2010 óta a helyzet megváltozott, és szinte minden évre jutott egy-egy nagy tiltakozási hullám, amely kormányokat is meg tudott buktatni. 2012 elején a megszorítások és az egészségügyi rendszer liberalizációja elleni tüntetések megbuktatták a jobboldali Boc-kormányt, nyáron pedig már a baloldali kormány vezetőjének, Victor Pontának a plágiumbotránya miatt állt a bál. 2013-ban a verespataki bányaberuházás miatt heteken át húzódó országos megmozdulásokra került sor, 2015 végén pedig Pontának is mennie kellett, miután egy fővárosi szórakozóhelyen történt tragédia miattutcára vonultak az emberek.

Ami a különböző tiltakozásokat összekötötte, az a korrupcióellenes szál volt: a polgárok minden alkalommal a politikai elit korruptságát ostorozták, és az amúgy is magas fordulatszámon pörgő korrupcióellenes harc folytatását követelték. A korrupció kérdése a mostani tüntetések kirobbanásában is központi szerepet játszik.

Kedden késő este a január 4-én hivatalba lépett szociáldemokrata Grindeanu-kormány elfogadott néhány intézkedést, amelyet sokan a korrupcióellenes harc visszafordításaként értékeltek. Sürgősségi kormányrendeletben módosult a btk.: a kormány szűkítette a hivatali visszaélés tényállását, a 200 ezer lej (kb. 14 millió forint) alatti kárt okozó visszaélés ezentúl nem jár büntetőjogi felelősséggel. Emellett a kormány egy olyan törvénytervezetet is elfogadott, amely közkegyelemben részesítene bizonyos nem erőszakos bűncselekmény miatt elítélt embereket...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése