2017. október 24., kedd

EGY SZŰK TÁRSADALMI CSOPORT, A NAGY ANYAGI BŐSÉG MELLETT, ANNÁL BIZTOSABBAN MEGY TÖNKRE, MINÉL KISEBB AZ ERKÖLCSI TŐKÉJE

CIVILHETES
Szerző: PROF. DR. LAKATOS GYULA
2017.10.24.


Fogalmaink a társadalmi szélsőségekről.

Claudel világhírű drámájában, a „Selyemcipőben”, az egyik legeredetibb figura, szereplő, a spanyol kancellár.
A jelenetben, a szenvedélyes, fiatal király tanácsot kér tőle, hogy kit nevezzen ki az új világban helytartónak?
A kancellár előkelő szerénységgel jegyzi meg, hogy az öregeknek is van némi joguk beleszólni a szociális ügyek intézésébe, mert ők látják a dolgokat úgy, ahogyan azok a valóságban vannak, a megtévesztő, szenvedélyek káprázatától függetlenül, amibe a fiatalos tudatlanság és képzelet szokta öltöztetni az általa megérthető, szegényesen felfogott tényeket, a valóságot!
A műben a kancellár ezt azzal indokolta, hogy csak az idősebb, tanult és sokat tapasztalt emberek látnak tisztán, mert nekik már van gyakorlati, tapasztalati érzékkel megáldott látásuk!
Az előrehaladott kornak ezt kiváltságát szoktuk nevezni bölcsességnek és okos észjárásnak!
Közéletünkben már jó ideje látjuk és halljuk ennek a bölcsességnek az intő szavát a leselkedő, indulatos szélsőségekkel szemben. Lehet ugyan sejteni a műben, hogy kiknek van címezve a bírálat és a kemény hangú figyelmeztetés.
Azt viszont már nehezebb kitalálni, hogy a nagy perben, tárgyilagosan tekintve a dolgokat, kinek lehet igaza?
Azt ugyanis ebben az esetben sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a régi tapasztalatok szerint, erős szellemi, politikai ütközetekben, mind két fél, fiatal és idősebb könnyen túlzásokra ragadtatja magát.
Éppen ezért, ilyen esetekben hatványozottan szükséges venni a fáradságot (napjainkban nem szokás), hogy megpróbáljunk tisztázni olyan fogalmakat, amelyekkel valamilyen valós dolgot szeretnénk jellemezni, nem csal látszatra elnevezni!
Aki ma szélsőségekről beszél, lényegében bizonytalan, mit akar ezzel kifejezni?
Ez a fogalom klasszikus példája lehetne a tetszés szerint nyújtható homályos fogalmaknak. Kérdés, meg lehet-e találni a igazi, valós tartalmát?
Nem arra az általános, gyakorlati nehézségekre gondolok, hogy a legtöbb ember az igazságot keresi, főleg a mindennapi élet harcait ilyen közelről érintő kérdésekben, mert egyénenként a maga szent és tiszta meggyőződését akarja csak érvényesíteni...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.