2017. december 27., szerda

MI KELL NEKÜNK? ERŐS KÉZ, VAGY SZAKÉRTELEM?

TÉNYTÁR BLOG
Szerző: Ténytár
2017.12.27.



- Rajtunk kívül nem sokan szeretik Trumpot
- Még az egyeduralomtól sem félünk, csak a menekültektől
- Mit gondol a demokráciáról a közvélemény, és mit a szakértők?

Magyarország sajátos helyzetének köszönhetően ma már nehezen képzelhető el, hogy országunk ne kerüljön be egy nemzetközi összehasonlító demokráciakutatásba. Így gondolhatta a tekintélyes amerikai Pew Kutatási Központ (Pew Research Center) is, amikor a hosszú és bonyolult című – Transzatlanti Párbeszédek: Európában és Észak-Amerikában a közvélemény inkább támogatja a közvetlen demokráciát, mint a szakértők – kutatásába fogott. A demokrácia helyzetére összpontosító nemzetközi közvélemény-kutatásban 10 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada közvéleményét mérték fel. Népességét tekintve Magyarország a legkisebb. A köz véleményét a Pew kutatói egy külpolitikai szakértői gárda körében végzett felméréssel vetették össze, és ez minden kérdés kapcsán lehetőséget nyújtott a „szakértők” és a „nép” véleménye közötti eltérések megvilágítására is.

Összehasonlító félelemtan


A demokrácia megítélésére vonatkozó kérdések előtt a Pew azt is fel akarta mérni, hogy mit gondolnak az emberek bizonyos külpolitikai és egyéb nagyszabású veszélyekről, és magyar szempontból ez is érdekes eredményeket hozott: legalábbis az adott kérdések tükrében nem lehetne azt állítani, hogy a magyar közvélemény hiszterizált állapotban van, vagy akár azt, hogy eklatánsan eltérne a véleményünk az átlagétól. Ha van olyan ország, amelyről ez elmondható, az talán a spanyol társadalom: tagjai egy kivétellel minden kérdésben az átlagnál jóval magasabb arányban félnek, és több kérdésben is, legyen szó akár az iszlamistákról, a globális felmelegedésről vagy a kínaiakról, első helyre kerültek a „félelemrangsorban”.

A magyarok ezzel szemben az átlagnál alacsonyabb mértékben tartanak az Egyesült Államok hatalmától és befolyásától (22% tartja ezt nagy veszélynek, a harmadik legalacsonyabb arány Lengyelország és Olaszország után), valamint a kvázi USA-ellenpólusként tekinthető Oroszországtól is (28%, csak a görögök kevésbé bizalmatlanok a nagy medvével szemben). Ugyanez igaz Kínára, a globális felmelegedésre, a nemzetközi gazdasági helyzetre, sőt, némileg meglepően még az Iszlám Államtól (ISIS) is az átlagosnál kevésbé félünk. A félreértések elkerülése végett: ez nem az jelenti, hogy semmilyen kérdéstől nem tartanak a magyarok, hiszen 59% nagy kockázatnak tartja a globális felmelegedést, és az ISIS-t 64% tartja veszélyesnek. Ezek az eredmények inkább azt jelentik, hogy a legtöbb kérdés kapcsán nálunk átlagon aluli a rettegés foka. Kirívóan alacsony viszont a magyarok félelme a kibertámadásoktól, ahol a 36%-os, összehasonlításban legalacsonyabb arány messze elmarad mind az átlagtól, mind a szakértők megítélésétől (körükben 67% tartja ezt jelentős veszélynek).

Nem meglepő, hogy a relatíve „laza” magyar ember képe egy kérdés kapcsán csorbát kap: a menekültektől az átlagot igen meghaladó mértékben rettegünk, a 66%-os arány épp 1 ponttal marad el a legjobban félő görögökétől, és messze meghaladja a 43%-os átlagot. Sőt, feltűnő, hogy a két másik dobogós ország, Görögország és Olaszország, még mindig a leginkább kitett a folyamatos menekülthullámnak, tehát ott Magyarországgal szemben nemcsak a politikai retorika és a médiavisszhang van a félelem hátterében, hanem a valós, fizikai szembesülés is. Ezzel szemben abban a két országban – Németországban és Svédországban –, ahol aránylag a legtöbb menekültet fogadták be hivatalosan, jóval kevésbé tartanak tőlük (28% és 22% tartja ezt nagy veszélynek), mint a minimális mértékben befogadó Magyarországon...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.