"A LEGNAGYOBB BŰN A GYÁVASÁG"

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KENESEI ISTVÁN
2018.09.21.

...Ha már az autonómiánál tartunk, az először három éve megfogalmazott Fokozatváltás a felsőoktatásban című dokumentum a felsőoktatási stratégiáról 2030-ig jelölt ki markáns célokat és megvalósítási módszereket az akkor már (és még) az EMMI (felső)oktatási államtitkáraként működő Palkovics László irányításával. Természetesen már akkor is tudni lehetett, hogy a szövegben szereplő számos fordulat csupán ködösítés, így például ez az idézet: „A magas szintű autonómia a magyar felsőoktatás erőssége, ugyanakkor személyes elköteleződés és felelősségvállalás nélkül az egyes intézmények nem képesek a kívánt módon hozzájárulni a teljes intézményrendszer és végső soron a magyar társadalom kollektív teljesítményéhez.” Erre aztán rájöttek az alkotók is, mert a 2015-ben még használható állítást a tavaly nyáron elfogadott (és cselekvési tervvel is kiegészített) 125 oldalas végleges változatból már minden további pótlás nélkül kihagyták. Abban már csak két helyen szerepel a szó, lényegében értelmetlen környezetben, mint itt is: „A végzettségi szinteket leíró (…) jellemzők, kompetenciák tartalmazzák (…) a kritikus gondolkodás, az önálló, ugyanakkor együttműködő problémamegoldás, az állampolgári műveltség, a digitális készségek és idegen nyelvi tudás, képesség, attitűd, illetve autonómia és felelősségvállalás kompetenciáit.”

Már az is mulatságos, hogy az „idegen nyelvi tudás, képesség, attitűd kompetenciáit” is tartalmazzák e jellemzők, amikor már a bekerüléshez középfokú nyelvvizsga lesz szükséges. Arról nem is szólva, hogy ha van idegen nyelvi tudás, akkor hozzá minek még az idegen nyelvi képesség és attitűd? De persze a legnagyobb kérdés, hogy (névelő nélküli, tehát szintén idegen nyelvi) „autonómia és felelősségvállalás kompetenciáin” mit értsünk. Mert ha csak önmagában (és névelőzve) „az autonómia és felelősségvállalás kompetenciáiról” van szó, akkor – feltéve, hogy tudjuk, ennek a kifejezésnek mi a tartalma – egy nyilvánvalóan nem autonóm intézményben az egyéni autonómia és felelősségvállalás kompetenciái hogyan alakulhatnának ki?

A másik hely, ahol az autonómia szóba kerül, egy feladat a cselekvési tervben: „Az egyetemi és hallgatói autonómia intézményei iránti bizalom megerősítése, illetve visszaállítása.” Tekintsük ezt önkritikának? Avagy inkább azt mondja ki ez a passzus, hogy az egyetemi autonómia létezik, csak nem tanúsítanak iránta elegendő bizalmat? És egyáltalán: mik „az egyetemi autonómia intézményei”? Eszik-e vagy isszák a hallgatói autonómiát? És ha ilyesmi létezik, akkor hol marad az oktatói autonómia? Csupa-csupa kérdés, amire ez az évekig készült dokumentum nem ad választ.

De lássunk más pontokat is a stratégiában. Észak-, illetve Dél-Alföld tekintetében például ez van benne: „A két nagy egyetem mellett két nagy volt főiskolai központ, Kecskemét és Nyíregyháza, illetve több kisebb képző központ, Baja és Szolnok, valamint kihelyezett telephely működik. A térségi funkciók ellátásában és intézmények közötti elosztásban tapasztalhatók párhuzamosságok, emiatt a két nagy egyetem és a két nagy volt főiskola között a kutatóegyetemi és az alkalmazott tudományi, valamint szakképzési és felnőttképzési szerepeket újra kell tervezni.”

Hogy ebből miként következett a Matolcsy-egyetem alapítványi pénzből való kistafírozása, a kampusz több tízmilliárdból való felépítése és unortodox gazdasági képzési programmal való ellátása, e rövid passzusból nem derül ki. Mint ahogy az sem, hogy Baja már gyakorlatilag megszűnt önálló központként létezni, mivel vízügyi karait (helyben hagyva) beintegrálták az egyre jobban kivirágzó Nemzeti Közszolgálati Egyetembe. Amiről a stratégia persze nem tesz említést, hiszen az nem is tartozik az EMMI alá, saját költségvetésével és saját, ide-oda rakható régi rektorával, illetve képletesen szólva tegnap (pontosan július 9-én) professzorrá kinevezett és ma (azaz szeptember 9-én) beiktatott új rektorral.

A tudósítások szerint a rektori pályázatot június végén írták ki, és augusztus 14-én már döntöttek is róla. Jelzem, hogy a nyilvános lista szerint a köztársasági elnök mindössze két professzori kinevezést adott át a nyár közepén a MAB által jóváhagyott 106 egyetemi tanári pályázatból, és az egyik a rektorjelölt szerencséjére éppen Koltay Andrásé volt, akit a július 9-i keltezésű dokumentummal szokás szerint visszamenőlegesen július 1-jével neveztek ki. A nemzet közszolgálata szemben Justitiával nyilván nem vak.

Mintegy zárójelben megjegyzem, pontosabban helyesbítem Alvincz Józsefről tett múltkori kijelentésemet, amelyben azon csodálkoztam el, hogy lehetett valakit ilyen csekély tudományos teljesítménnyel professzorrá kinevezni. Azóta felhívták a figyelmemet, hogy a MAB 2014. évi határozatai között máig látható, hogy mind a rendes, mint a fellebbezéses eljárásban a MAB megtagadta a hozzájárulását, aminek ellenére – nyilván politikai beavatkozásra, de a törvényben lehetővé tett módon – a miniszter felterjesztette és a köztársasági elnök kinevezte.

A MAB egyébként a gender szak betiltása ügyében is kiadott egy magához képest karakán nyilatkozatot, kinyilvánítva, hogy az akció az ő megkerülésével történt. De hát a cím­ben jelzett témánk szellemében sajnos ki kell jelentenünk, hogy korábban kellett volna a MAB autonómiáját elkezdeni védeni, például amikor elvonták tőle az önálló költségvetését, amikor megváltoztatták az összetételét, amikor kívülről belenyúltak belső munkatársainak kinevezésébe, amikor a minisztérium a szakalapítások előzetes engedélyezését magához vonta.

És ebben sajnos a MAB nem különbözik más, eredetileg autonómnak szánt intézményeinktől, kezdve az Alkotmánybírósággal, amelynek akkor kellett volna felállnia, amikor a végkielégítésekre vonatkozó visszamenőleges törvények elutasítása után elvonták tőle ítélkezési jogát a hasonló ügyekben, vagy amikor az egyetemek behódoltak a kancellári rendszernek, aminek következményeképpen mára nem a rektorok, hanem a kancellárok adnak ki az oktatás mindennapjait súlyosan befolyásoló, esetenként ellehetetlenítő körleveleket és vonnak el költségvetési tételeket, valamint aláírási jogokat, mint például az ELTE-n vagy a szegedi egyetemen...

ITT OLVASHATÓ