2018. december 9., vasárnap

A TAXISOFŐR IS A ZUHANYOZÓS JELENETRŐL KÉRDEZETT - INTERJÚ DANIS LÍDIA SZÍNÉSSZEL

INDEX / KULTÚRA
Szerző: KOVÁCS BÁLINT
2018.12.08.


Amikor Alföldi Róbertet szidták a parlamentben, azon gondolkodott, akár eljöhet az az idő is, amikor többé nem állhat színpadra azért, mert roma. Interjú Danis Lídiával, az Aranyélet színészével arról, mit jelent a származása, mihez kezd a bulvárral és miért fél.

Tizenhét éve vagy színész, de talán az Aranyélet az eddigi legnagyobb dobásod. Te is áttörésként éled meg?

Igen. Már tizenhét éve, gyakornokként is nagy, komoly főszerepre hívtak a Vígszínházba. Forgattam Till Atillával, Bogdán Árpáddal, játszottam tévéfilmben. De az áttöréshez egy Aranyélet kell, ahhoz semmi más nem fogható. Nem akarom előadni, hogy nem – így működik a világ, így működik a színházi élet. Magam is megdöbbenek, hogy mekkora a sorozat hatása. Ahogy jöttem az interjúra, a taxisőför is arról kérdezett, a zuhanyzós jelenetben kicserélték-e a fejemet vagy a testemet.

Mivel jár ez az áttörés?

Többen, sokkal többen ismertek meg. Azért ez kicsit fájdalmas is, hiszen annyi mindent csináltam a színházban, de ennek nyilván így kellett lennie. Ráadásul azóta forgattam már egy sorozatot a TV2-nek, a Bogaras szülőket. Többen kíváncsiak rám, mint eddig.

Hogy viseled, hogy a bulvársajtó is elkezdett foglalkozni veled?

Nagyon nehéz, de a TV2-es szerződésem miatt muszáj ezt is vállalnom. Őszinte leszek: letaglózott, hogy milyen mennyiségben találtak meg. Mindig is úgy éltem az életemet, hogy felvállaltam – nem színészként, emberként –, hogy én egy roma csaj vagyok. De nem lehet, hogy ez ekkora kérdés legyen! Hogy mindig arról kelljen beszélnem, mit éltem át gyerekkoromban romaként. Persze, szívesen mutatok példát: Szegeden beszélgettem a szülőkkel egy roma tanodában, és a kisfiam iskolájába a mai napig járok roma gyerekeket fejleszteni. Ha példa lehetek akár két roma fiatalnak, az jó. De nincs erről mit beszélni ilyen mennyiségben. Nehéz megtalálni a balanszot a bulvárban, és én még nem is mozgok otthonosan benne. Pedig kötelességem lenne tudni kezelni a bulvárt is, mert színész vagyok, és ez most része lett a hivatásomnak. Használni kell a jóra. Ha csak ketten a Bors vagy a Best magazin miatt jönnek el Tatabányára a Macbeth-re, már megérte...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.