2019. január 28., hétfő

ADDIG NEM LEHET MEGNYUGODNI, AMEDDIG EGY EGÉSZ ORSZÁG NEM RETTEG ÉS GYŰLÖLKÖDIK ÖKÖLBE SZORULT VÉGBÉLNYÍLÁSSAL

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2019.01.28.


Jóreggelt kívánok kedves és morcos embertársaimnak, olvasóimnak! Elsuhant a tegnapi szabadnapom, azzal a sebességgel, ahogy a kurvaboldog aranyélet suhan el mellettünk. Most meg belém hasított, hogy újra hétfő, ezért elfoglalom a helyemet az ültetvényen, szedem a gyapotot, tolom a talicskát, és lapátolok vidáman, serényen. Velem ellentében szorgos napja volt tegnap az állampártnak és csatolt nyúlványainak: nem tudták eldönteni, hogy a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjáról, vagy Ady Endre halálának századik évfordulójáról húzzanak le több réteg bőrt, szerintem sikerült megtalálni a cinikus arany középutat. Nem mondanám, hogy jókedvre derültem.

Gyönyörűséges és megható megemlékező beszédet tartott Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és sztárjogász, tegnap ő volt a soros, hogy felvilágosult demokratát játsszon az antiszemitizmussal szembeni zéró toleranciát hirdető kormány nevében. Jól fognak ezek a beszédek két uszítás között, kellenek a hivakozási pontok, amelyekkel el lehet kenni azoknak a gyűlöletkeltő propagandaeszközöknek a súlyát és jelentőségét, amelyek kísértetiesen hasonlítanak azokhoz, amelyekkel a hitleri Németországban a zsidók ellen uszították az embereket.

A magyar államot felelősség terheli, amiért nem védte meg állampolgárait a holokauszt idején, kollektív bűnösség nincs, de állami felelősség van. Tény, hogy a harmincas években az antiszemitizmus erősödése Magyarországot és a magyar társadalmat is elérte, ez a zsidóság tűrhetetlen jogkorlátozásában öltött testet, és tény, hogy a zsidók elhurcolása a német megszállás után történt, de mindez a magyar közigazgatás tevékenysége nélkül nem történhetett volna meg. A kormány mindig világosan fogalmazott, amikor a magyar állam felelősségéről volt szó.

Nem tudom, hogy mindeközben a drága doktorminiszterelnök úrnak hol röhögött éppen a vakbele, de biztos vagyok benne, hogy fideszbeszélül nincs semmi ellentmondás a kormány mindenkori világos beszéde és mondjuk aközött, hogy Orbán két éve már kivételes államférfiúnak nevezte Horthy Miklóst. Akinek nem az elévülhetetlen bűneit, hanem a fantasztikus érdemeit szokás újabban méltatni. Akinek a kormányzása alatt fogadták el a zsidótörvényeket, amelyek súlyos vallási és faji diszkriminációt érvényesítettek a zsidó nemzetiségű magyar állampolgárok ellen. Gondolom, simán összefér a nagyszerű, kivételes államférfiú minősítéssel a tény, hogy mintegy 430 ezer magyar zsidót pusztítottak el a koncentrációs táborokban, mire vitéz nagybányai méltóztatott leállítani a deportálásokat. Gondolom, nem probléma az sem, hogy évről évre fideszes szaralakok nosztalgiáznak az úgynevezett Horthy-emléknapon, ahol a NER címzetes történészei vagy arról óbégatnak, hogy a zsidók deportálása egyszerű idegenrendészeti eljárás volt, hol azt fejtegetik, hogy a Horthy által aláírt zsidótörvények nem jogfosztást, hanem csak jogkorlátozást jelentettek a zsidók számára.Végül is Gulyás kolléga is jogkorlátozást emlegetett, úgyhogy helyben vagyunk. Vagyis az, hogy a zsidók számát faji alapon korlátozták az üzleti életben és az értelmiségi pályákon, hogy az állami állásokból teljesen eltávolították őket; hogy 1941-ben megtiltották a zsidók és nem zsidók közötti házasságkötéseket, hogy később már a földbirtokaik átadására kötelezték őket, az nem jogfosztás, hanem jogkorlátozás. Az, hogy korábban a Csepel-szigeten kényszermunka-tábort hoztak létre, ahol az állam rendjére veszélyesnek minősített értelmiségieket, újságírókat, írókat, festőművészeket tartottak fogva bírósági ítélet nélkül, az a kivételes államférfiúság egyik ékes bizonyítéka. Naszóval nincs kollektív bűnösség, csak akkor, amikor a menekülteket kell homogén masszaként lebűnözőzni és leterroristázni, és egy egész országot megmérgezni a gyűlölettel. Mert addig nem lehet megnyugodni, ameddig egy egész ország nem retteg ökölbe szorult végbélnyílással, és nem koncolja fel az egyik fele a másikat...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése