2019. január 11., péntek

JAKUS IBOLYA: ÉN MAGYAROK, TE MAGYARSZ, Ő MAGYARIK - SZUBJEKTÍV LAPAJÁNLÓ

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: JAKUS IBOLYA
2019.01.10.


Hogyan lett Krull József kispesti villanyszerelőből III. József, a magyarok királya? A korabeli forrásmunkák szerint úgy, hogy a parlament által egy nap alatt megalapított Legitimista Légió begyűjtötte az összes magyar DNS-mintáját, lengyel papok pedig titkos akció keretében Magyarországra csempészték Jagelló Kázmér 0,15 gramm súlyú csontdarabkáját, majd a mintákat egybevető kutatók rábukkantak a derék mesterember csodálatosan tiszta Jagelló-génállományára. Míg II. József csak kalapos király volt, az Isten Ostora nevű szakközépiskolában közepes eredménnyel érettségizett szakit 38 négyzetméteres panellakásából nyomban a budai Várba költöztették, és a Duna műjegén meg is koronázták. A dicsőséges történet a korona melletti dísztárlóban elhelyezett dokumentumban olvasható, de eredetét nem az év elején megalakult Magyarságkutató Intézet jóvoltából ismerhettük meg, hanem Spiró György vetette papírra a Feleségverseny című szatirikus utópiájában. Melynek ijesztően nagy része az elmúlt 10 évben sajnálatos módon megvalósult. Mintha maga az „őstörténet megújítására” létrejött intézmény is az abszurd regény lapjairól kelt volna életre: lesz hozzá 101 fős stáb, 800 millió forint közpénz és számos iránymutatás a történelmi alvilág nézeteit pártoló Kásler Miklóstól, aki például egy genetikai kutatás alapján kijelentette, hogy az Árpád-ház tagjai biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek. Címlapsztorink persze a komikus összevisszaságban felleli a praktikus megfontolást is, ami nem más, mint az akadémiai intézetekkel szemben alternatív kutató-, de leginkább kifizetőhelyek felállítása.

A nagy magyarokkal persze vigyázni kell – ezt, ha máshonnan nem, Esterházy Péter Így gondozd a magyarodat című hangjátékából tudjuk, mely szerint például a lakás méretének összhangban kell állnia a magyar nagyságával, ezért a legnagyobb, Széchenyi például lakótelepen abszolút használhatatlan. Bizonyára ez magyarázza a legkirályabb kortárs szerelő, Mészáros Lőrinc kastélyait és szállodáit, de, mint Fókuszban összeállításunkból kiderül, a leggazdagabb magyarnak már a Kárpát-medence is szűkössé vált, s a külpiacokról próbál az étvágyát kielégítő finanszírozáshoz és befektetésekhez jutni. A kismagyart, vagy Esterházy szavaival az összement magyart, a savó leöntése után túrónak használhatjuk, és a kormány a jelek szerint így is tesz. Dossziénkban Mellár Tamás, a KSH volt elnöke elmagyarázza, hogy miért kell hárommal elosztani azt, amit a propaganda állít a reálbér-növekedésről, a Gazdaságban pedig cikkek sorában kivesézzük, mi marad a lakáskasszák ellehetetlenítése, a cafeteriajuttatások megnyirbálása, a népegészségügyi szűrőprogramok elhalasztása és az M0-s körgyűrű befejezésének elnapolása után.

Esterházyt és Spirót a kultúrharcosok előszeretettel vádolják magyargyalázással, a Magyarország rovatunkban ismertetett MTA–Medián-kutatás szerint azonban a kulturális és tudományos elit a legnagyobb tekintélyű kulturális szereplők között értékeli őket. A kulturális ágankénti toplistákból kiderül, kik a legnagyobb író-, zenész- vagy színészfejedelmek, s hogy miként változott a kortárskánon a tíz évvel ezelőtti felméréshez képest. Szellem rovatunkban pedig olyan, magyarul most megjelent amerikai regényt ismertetünk, amelyben a próféciák a valóságot alakító algoritmusokká válnak. A címe önmagáért beszél: Végtelen tréfa.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése