2019. március 23., szombat

PARLAMENTI SZÍNES (6.)

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: MELLÁR TAMÁS
2019.03.22.



Február 18-án elkezdődött az Országgyűlés 2019-es tavaszi időszaka. Akik figyelemmel kísérik a parlamenti munkát, azok közül sokan vártak meglepetést, valamilyen különleges, markáns kezdést. A tavaly december 12-ei rendkívüli ülésnap után, amikor az ellenzék nem szokványos eszközökkel (az elnöki pulpitus feljárójának elállásával, folyamatos fütyüléssel, szirénázással, molinók felmutatásával) próbálta megakadályozni a rabszolgatörvényként elhíresült túlóratörvény elfogadását, érthető volt a felfokozott várakozás. Hogy mennyire volt meglepő, erős a kezdés, az nem dönthető el könnyen. Mert történtek ugyan váratlan húzások az ellenzék részéről, de olyan kemény lépésekre nem került sor, mint a tavaly őszi időszak zárónapján.
*
Az Országgyűlés fideszes elnöke, annak érdelében, hogy elejét vegye az ellenzék engedetlen viselkedésének, rekordnagyságú pénzbüntetéseket rótt ki február elején 38 képviselőre, akik megzavarták a Tisztelt Ház törvényhozó munkáját (ami valójában a mameluk fideszes képviselők beintésre történő gombnyomogatását jelentette pusztán). A házelnök már karácsony előtt akart büntetni, de akkor erre nem kapott engedélyt a főnökétől, tekintettel az utcai tüntetésekre és a sztrájkhangulatra. Viszont már akkor is érzékelhető volt a sajtónak adott interjúiból, hogy ezt a komoly engedetlenséget nem fogják megúszni a renitens képviselők. A parlamentbe kerülve nagyon hamar észre kellett vennem, hogy Kövér elnök úr teljes szereptévesztésben van: azt hiszi, ő egy középiskolai tanár, és a képviselők a nevelésre szoruló nebulók, akiket kemény kézzel kell a helyes útra terelni. Mélyen meg van győződve intellektuális és morális felsőbbrendűségéről, amit lépten-nyomon kifejezésre is juttat antidemokratikus, mindenkit lenéző és megvető viselkedésével.

A tavaszi ülés nyitányaként első lépésben az ellenzék éppen ez ellen az osztályfőnöki magatartás ellen tiltakozott azzal, hogy a képviselői nem álltak fel, amikor a házelnök a pulpitusra lépett. (Csak a fiatalok kedvéért említem meg, hogy a szocialista rendszerben létezett egy olyan szabály az iskolákban, hogy a tanár osztályterembe érkezésekor minden diáknak fel kellett állnia.) Persze a kormánypárti képviselők rögtön zúgolódni kezdtek, micsoda modortalanság az ellenzék részéről, hogy nem adják meg az illő tiszteletet a házelnöknek. Nos, tiszteletet annak kell megadni, aki megérdemli azt. Ha Kövér úr majd egyszer felnő feladatához, és megérti, hogy ő nem a képviselők főnöke, akiket kénye-kedve szerint oktathat, utasíthat és büntethet, hanem vele egyenrangú emberek, akiket a szavazópolgárok azért küldtek az Országgyűlésbe, hogy az érdekeiket képviseljék. Elnökként az lenne a feladata, hogy stábja segítségével biztosítsa a képviselői munka zavartalan végzését. Ha majd valódi házelnökként és nem házmesterként fog viselkedni, akkor az ellenzéki képviselők is meg fogják adni neki a tiszteletet...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.