2019. április 16., kedd

BIZARR VONÁSOK A NEMZETI KÖTVÉNY KIBOCSÁTÁSÁBAN

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2019.04.15.


„A Nemzeti kötvény vonzó feltételeinek a célja, hogy bevonja a lakosságnál lévő 5-6 ezer milliárd forintnyi készpénzt az államadósság-finanszírozásba, s ennek érdekében nem csak szokatlan módon gyengítik a jegybankok szerepét a kamatszint alakításában, de kalandor módon a következő kormányra hagyják a terheit” – fejtette ki megkeresésünkre Bodnár Zoltán. De van itt más is – derül ki szavaiból. A jogász, egyetemi tanár szerint egyébként a kötvény idővel nyilvánvalóan kihat az ingatlanpiac alakulására is.

Több „érdekes” furcsaságot vél felfedezni a kötvény körül – derül ki mindabból, amit Bodnár Zoltán kifejtett a Hírklikknek. Ezek egy része a jegybankot, más része a kormányt érintik.

Az egyik, hogy – paradox módon a kötvénnyel az állam – bizonyos értelemben a monetáris politika eszközének a feladatát veszi át, amikor az induláskor inflációs mértékű kamatot fizet utána (amit később még emel is). A magas kamattal ugyanis a monetáris politika helyett jelentős részben az állam fogja majd meghatározni az irányadó kamatszintet. „Kérdés, hogy a jegybanknak milyen monetáris politikai eszköze marad, és az mennyit ér, ha az állam lényegesen magasabb kamatot kínál; ezt nem szokták csinálni, ez egészen furcsa új jelenség, nem emlékszem még a szakirodalomból sem ilyenre” – szögezte le Bodnár.

Ha ezt furcsának tartja, azt egyenesen kalandorságnak, hogy az új kötvény terheit a jelenlegi kormány a következő kormányra hárítja. Mint fogalmazott: „krakéler vonása a kibocsátásnak és egyben a legbizarrabb is, hogy a 4,5-6 százalékos kamat terheit már a következő kormányra hárítják; ha ők maradnak, akkor majd szépen elinflálják ha pedig lesz kormányváltás, akkor az az utódokra hagyják a problémát” – fejtegette. Amíg ez a kormány van hatalmon, addig ugyanis nagyjából nullszaldós a kötvény terhe, hiszen induláskor és még egy ideig nagyjából az inflációs szintnek megfelelő kamatot kell csak fizetni utána.

A kötvény kibocsátásának szerinte több célja is van. Kétségtelen, hogy a gazdaság számára nem jó – mert nem hasznosíthatja – a lakosságnál kint lévő mintegy 5-6 ezer milliárd forintnyi készpénz. A pénz számlán tartása a tulajdonosai számára költséges, miközben még tranzakciós díjat is kell fizetni használata után – ez utóbbit ugyanakkor a kormány nem akarja megszüntetni, de még mérsékelni sem...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése