JÓ LENNE, HA MÁR BÍZHATNÁNK EGYMÁSBAN

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2019.06.08.

„Bármilyen fórumon szóba kerül az emberi jogok védelme, vagy a demokrácia helyzete, az elismerése, vagy annak legyalulása, akkor biztosak lehetünk benne, hogy Magyarország neve már az első három percben meg fog jelenni. Nincsen olyan újságcikk, vagy szakmai előadás, rádióműsor, vagy politikusok nyilvános párbeszéde, ahol ezeknél a kérdéseknél ne bukkanna fel Magyarország” – hangsúlyozta Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke a Hírklikknek adott interjújában. A jogvédő szervezet, amely több nemzetközi elismerést kapott, csak úgy, mint a társelnök nagy sikernek tartja a közigazgatási bíróságokról elfogadott törvény elhalasztását, és szerinte ezt már nem is lehet leemelni a későbbiek során a polcról. Ezzel együtt a magyar kormány számtalan olyan törvényt tart életben, amely nemzetközi és hazai viták kereszttüzében áll; akkor lenne Orbánék politikájában érdemi elmozdulás, ha ezeket is visszavonnák.

- Nem kapott még meghívót Orbán Viktortól?

- Haha.. nem kaptam meghívót Orbán Viktortól.

- Azt gondoltam, hogy a mostani változások közepette a Helsinki Bizottság is jó partnere lehetne a kormánynak…

- Hát lenne miről beszélgetni a miniszterelnökkel… De most az EP választással kapcsolatos változásokra vonatkozik a kérdés?

- Elsősorban arra vonatkozik, hogy Gulyás Gergely kancelláriaminisztertől azt hallhattuk, hogy a Fidesz, bizonyos kérdésekben nagyon jól együtt tudna működni még a liberálisokkal is. Innen már csak egy lépés, hogy a jogvédő szervezetekkel is.

- Amit Gulyás Gergely mondott, az Európai parlamenti politikai csoportokra vonatkozott, ebben én még áthallást sem véltem felfedezni a magyar belpolitikára. Ő kifejezetten pártokról beszélt, a civilszervezetek egy másik szektort képeznek. Viszont, ha ez a nyitottság jele volt, akkor jó lenne erről többet hallani. Például arról, hogy kikkel lenne hajlandó a kormány legalább párbeszédet folytatni, és akkor még nem szóltam az együttműködés lehetőségéről. De én sajnos ebből a közlésből még nem hallottam ki azt a hatalmas irányváltást, amire ön célzott. Nem hallottam, hogy elhangzott volna olyasmi, hogy a támadásokkal leállunk, a propagandával leállunk, ehelyett pedig nyitottak vagyunk arra, hogy érdemi párbeszédet folytassunk, akár konkrét témákban.

- Komolyra fordítva a szót, mert a kérdésem azért némiképp poén akart lenni, mert tudom, hogy irreális a következtetés… Illetve nem is vagyok biztos benne, hogy irreális egy olyan csoportosulás vezetőjénél, aki könnyedén mondja az ellenkezőjét annak, amit tegnap állított. De: abból a szempontból mégis csak komoly a kérdés, hogy az nyilvánvaló: a Fidesszel szemben bizonyos követeléseket megfogalmaztak, ennek tudom be például a közigazgatási törvény visszavonását, hogy vajon ennek hullámára ülve, nem lehetséges-e, hogy a jogvédő szervezetekkel szemben elfogadott törvényt is visszavonatják?

- Hadd kezdjem a közigazgatási bíróságokkal a válaszomat. Ezzel kapcsolatban nagyon konkrét ajánlásokat kapott a kormány, nem feltétlenül a Néppárttól, vagy ha igen, akkor arról kevés információnk van, de a nyilvános forrásokat ismerjük, például a Velencei Bizottságét is, amely e témával kapcsolatban is megfogalmazta, milyen fontos lett volna az egész folyamat alatt konzultálni a civil- és szakmai szervezetekkel, az egész társadalommal. Fontos lett volna, de nagyjából teljesen elmaradt. Nem volt arra lehetőség, hogy akik szakmai véleményt akartak volna fűzni a tervezethez, érdemben meg is tehessék a jogalkotási folyamatban, hiszen három munkanapot adott erre a kormány a társadalomnak. Egy sor elemzést készítettünk, sokat beszéltünk és még fogunk is beszélni arról, hogy mennyire fontos megőrizni a bíróságok függetlenségét, az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét, de érdemi közvetlen reakciót egyszer sem kaptunk. Mellesleg nem pusztán a Velencei Bizottság szólalt meg ebben az ügyben, hanem szinte minden fontos szakmai szervezet, az ENSZ különleges jelentéstevője, és mindenki azt kérte: legyen erről a tervről egy rendes szakmai párbeszéd. Mi novemberben például konferenciát is szerveztünk a témában, ahol nemzetközi szakértők is megszólaltak, a kormányzatot azonban hiába kértük fel, konkrétan Trócsányi minisztert, de nem jött érdemi hozzászóló az Igazságügyi Minisztériumból, összesen elküldték a miniszter HVG-interjúját. Egyértelmű lenne tehát, hogy egy ilyen jogszabály esetén mindenki elmondhassa a véleményét, és az ne egy pusztába kiáltott szó legyen, hanem érdemi reakció szülessen rá. Ami a civilszervezetek elleni támadássorozatot illeti, rengeteg javaslat, mondjuk így: erős kérés érkezett a kormányzathoz, még a Néppárton belül is elhangzott, hogy álljanak le az ilyen támadásokkal - a CEU-ügye, az Akadémiáé, a civilszervezeteké -, fejezzék be ezeket a hadjáratokat, azt azonban nem tudjuk, hogy ezeket a figyelmeztetéseket mennyire veszi komolyan a Fidesz, vagy a kormányzat – ezek sokszor nem elkülöníthetőek egymástól – az egy másik kérdés. Ha nagyon konkrétan nézzük ezeket az ügyeket, érdemi változásokat nemigen lehet látni...

ITT OLVASHATÓ