2019. szeptember 14., szombat

AZ ÁLLAM VEZETŐT KERES

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: SZÜDI JÁNOS
2019.09.13.


Minden szervezet életében döntő fontosságú, hogy a vezetését arra alkalmas személy lássa el. A jó vezető képes arra, hogy olyan vezetőtársakat keressen, akikre támaszkodva megtalálja a rábízott szervezet működéséhez, fejlődéséhez szükséges lehető legjobb megoldásokat. A jó vezető garancia a tulajdonosnak, biztonságban van a vagyona, garancia a dolgozóknak, munkájuk és fizetésük hosszú távon biztosított. Nem túlzás az állítás: a jó vezető aranyat ér. Ezért a tulajdonos, ha a szervezet bölcs gazdája, eget-földet megmozdít, hogy megtalálja a legmegfelelőbb embert. A bölcs gazda megbízik a jó vezetőben. A bölcs gazda hagyja dolgozni a jó vezetőt.

Más a helyzet akkor, ha hiányzik a gazdából a bölcsesség. Rossz gazda az, aki híján van a bölcsességnek. A rossz gazdának nincs szüksége jó vezetőre. Az államnál nincs rosszabb gazda. Ha az állam a gazda, könnyen és gyakran szorulnak háttérbe a szervezet jó működéséhez fűződő érdekek, az állam önös érdekei mögött. Ekkor a szervezet vezetőjének nem az a feladata, hogy biztosítsa a szervezet optimális működését, hanem az, hogy a szervezet kiszolgálja a hatalom igényeit.

Az oktatás rendszere különböző szereposztásban

Nincs ez másképpen akkor sem, ha egy különleges szervezetről, e különleges szervezet rendszeréről, az oktatási rendszerről és ezek intézményeiről van szó. Az oktatás rendszere akkor lehet sikeres, ha az ország szolgálatába állítják. Ekkor az egyes intézmények feladata, hogy a rájuk bízott gyermekek személyiségét a lehető legteljesebb mértékben kibontakoztassa, megadva ily módon minden gyermeknek az esélyt a sikeres élethez. Minél többen jutnak minél messzebbre az ismeretek megszerzésében, annál nagyobb az esélye annak, hogy az ország is sikeres lesz. E feladatok megvalósításához jó intézményvezetőkre van szükség. A recept adott: sikeres iskolák, sikeres tanulók, sikeres ország. Egy erős, szabad oktatási rendszer nemcsak a gazdasági fejlődés motorja, hanem a szabadságjogok kiteljesedésének is a garanciája. Amikor az oktatás rendszere a hatalom igényeit teljesíti, legfontosabb feladata biztosítani az utánpótlást a hatalomgyakorlás fenntartásához, korlátozni azoknak a számát, akik alkalmasak a helyzet reális megítélésére, tudatosítani a hatalmi viszonyok megváltoztathatatlanságát, közvetíteni az uralkodó ideológiát. E feladatok teljesítéséhez a hatalomhoz lojális vezetőkre van szükség.

Magyarország helyzete sajátos, nemcsak azért, mert a nyitott, befogadó, a gyermekközpontú oktatás megvalósítását megcélzó közoktatást felváltó köznevelés minden elemét a hatalom szolgálatába állították, hanem azért is, mert az országnak nincs oktatási rendszere. Léteznek intézmények, amelyek ellátják a különböző feladatokat, de tevékenységük összehangolása megszűnt. Nincs kormányzati felelőse az oktatásnak. Helyesebben a kormányzati felelősség olyan mértékben megosztott, hogy ember legyen a talpán, aki megmondja, melyik ügyben kihez kell fordulni. Az óvodák gazdái az önkormányzatok. Hírlik, hogy irányításukat átveszi az önkormányzatokért felelős miniszter. Minden más – nem magán és nem egyházi fenntartású – intézménynek az állam a gazdája. Az általános iskolák, a gimnáziumok, a tankerületek szervezeti egységként működnek. Kormányzati képviseletüket az oktatásért felelős miniszterre bízták. A szakképzést ellátó intézmények beolvadtak a szakképzési centrumokba. Kormányzati felelősük a szakképzésért felelős miniszter. A felsőoktatás szőröstül-bőröstül minisztert váltott szeptemberben. Az új kormányzati felelős az a miniszter, aki levezényelte a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek államosítását, előkészítve egyúttal a kutatóintézetek privatizálását. Ennek a miniszternek a nevéhez fűződik a Corvinus Egyetem kormányzati alapítványnak történő átadásának levezénylése s a többi felsőoktatási intézmény magánosításának előkészítése. Mellesleg ez a miniszter látja el a szakképzés irányítását is.

Ezek a változások ne tévesszenek meg senkit. Hazánkban minden ügy felelőse a miniszterelnök-kormányfő. A parlament törvénybe foglalta, a kormány rendelete a közigazgatás bármely feladata ellátására kijelölheti őt, bármelyik feladatot elveheti az egyik és továbbadhatja a másik miniszternek. A kormányzati hatáskörök labdajátéka az oktatásban nem változtat a lényegen: a miniszterelnök-pártelnök tudta és akarata nélkül semmilyen fontos kérdésben nem születhet döntés. Ezért a köznevelésről szóló törvény júliusi módosításakor is tőle érkezhetett a parancs a szülői jogok állami hatáskörbe vonására, további intézményi szakmai ügyek állami hivatalokhoz telepítésére, az intézményvezetők megfélemlítésére...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.