2020. március 17., kedd

A JÁRVÁNYDINAMIKA SEGÍT ABBAN, HOGY MEGÉRTSÜK, MIRŐL SZÓLNAK A MOSTANI INTÉZKEDÉSEK

QUBIT
Szerző: KUN ÁDÁM
2020.03.16.


Minél kisebb az egyszerre jelentkező esetszám, annál kevésbé van leterhelve az egészségügy. A jelenlegi intézkedések ezt az időbeli elhúzást kívánják elérni, amivel a járvány időtartamát kitolják ugyan, de az egészségügy leterheltségét csökkentik.

A járványdinamikában alkalmazott úgynevezett SIR modell alapfeltevése, hogy van egy fogékony populáció, amiben a kórokozó szabadon terjedhet. A SARS-CoV-2-re az emberiség fogékony, így ez teljesül. Az ökológia és az evolúcióbiológia egyik alaptörvénye, hogy a populációk exponenciális növekedésre képesek, és ezt a növekedést mutatják, amikor a forrásaik nem korlátozzák növekedésüket. A fertőzés kezdetben egyértelműen exponenciálisan növekszik.

Az exponenciális növekedés sokkal gyorsabb a lineárisnál


Egyenes arányosságban sokkal otthonosabban mozgunk, mint az exponenciális növekedés világában. Sajnos olyankor is hajlamosak vagyunk lineáris növekedésre gondolni, amikor nem erről van szó. Ott van a matematikában ismert búzaszem- és sakktáblaprobléma, amelyben Ibn Kallikan vagy Sessa ebn Daher (a történetnek több verziója ismert) azt kéri, hogy a sakktábla minden mezőjére kétszer annyi búzaszem kerüljön, mint az előzőre. Ez úgy kezdődik, hogy 1, 2, 4, 8, 16, stb. A még apró számok csábíthatnak, hogy gondolatban úgy folytassuk 28, 36, 44 stb. és érjünk el 488-ig a 64-ik mezőn. Ennyi búzaszemet minden valamirevaló uralkodó tud adni kedves tudósának. De búzás sorozat mértani (a két egymást követő érték hányadosa állandó) és nem számtani (a két egymást követő érték különbsége állandó). A 64. mezőre rakandó búzamennyiség (263) sokkal több, mint amennyit eddig összesen előállítottunk búzából...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése