2020. március 12., csütörtök

MÍG MINDANNYIAN BELEZUHANUNK

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2020.03.12.


Erőszak az iskolában. Egy kezeletlenül hagyott problémahalmaz okai és következményei. Vélemény.

Bocsánat, hogy konyhai hasonlatot hozok, de talán így, sarkítva jobban meg tudom mutatni, hogyan látom ezt a problémahalmazt. Szóval, körülbelül olyan ez, mint mikor egy háziasszony összeszedi egy sütemény hozzávalóit, amiben benne van egy finom desszert lehetősége, aztán nem vesz elő receptet, hanem csak úgy összedobálja a hozzávalókat, beteszi a végeredményt a kamrába, és nem foglalkozik azzal. Hetek múlva előveszi a megromlott, penészes valamit, és kiabál, hogy mi ez, és az alapanyagokat, meg azok készítőit vádolja a kudarc miatt. Pedig a hiba nem azokban volt, hanem benne, aki nem megfelelően dolgozott azokkal. A megromlott anyagból pedig nagyon nehéz lesz újra használhatót varázsolni. Abban az állapotban már szinte lehetetlen.

Az iskolai erőszak is valahogy így alakul. A rendszer működési hibái hozzák létre. Számomra egy látlelet ez, olyasvalami, ami ráadásul pontosan megjósolható volt. Legalábbis a terepen dolgozva, a családok, a szegregált iskolák, és a feladatait betölteni nem képes intézményrendszer szintjéről megtapasztalva ezt az egészet, már sokkal korábban világosan látszott, hogy ez megtörténhet. De hiába volt jelzés sokfelől, a döntéshozói szint ezekről nem akart tudomást venni, és most sem ez történik – sokkal inkább a hibáztatás és a hatósági eszközök újra hadba állítása.

A megoldáshoz most már bizonyára azok az eszközök is kellenek, mert a probléma jelen állapotában, a mostani középiskolásoknál, már nem tudom, hogyan kezelhető. Azt hiszem, őket már elveszítettük. Nemcsak azokat, akik ütöttek, hanem azokat is, akik elnézték, szórakoztak rajta, nem akadályozták meg. Az pedig, hogy miért és hogyan jutottunk idáig, igazából most sem érdekli a rendszert. Éppen ezért a helyzet romlik tovább, az esetek egyre korábbi életkorban fordulnak majd elő, és növeljük tovább a problémát, ami most még az iskolában mutatja a jeleit, de ne legyen kétségünk afelől, hogy kikerül majd az épületeken kívülre is.

Meggyőződésem, hogy minden kezelhető pedagógiai eszközökkel, ha azokat a megfelelő életkorban és a megfelelő háttér meglétében használjuk. Az iskolának pedagógiai eszközöket kell használnia. Ami problémát okoz és okozott mindig is, az az, amit megfelelő háttérnek nevezek. A család, a közösség, a szocializáció, amelyekkel, ha nem foglalkozunk, amelyeket, ha nem hangoljuk össze a gyerekek oktatásával, amortizálja annak hatásait. A megfelelő háttér kialakítása során nagy részt szintén alkalmazhatók pedagógiai eszközök, de nem minden esetben. Van ugyanis olyan helyzet, amikor az nem használ, csak a hatósági út. Amikor már olyan mélyre kerültek a tudások, készségek, és olyan túlélési stratégiák társultak, hogy azon már nagyon nehéz fogást találni. A pedagógiai eszközöket azonban mindig előre kell venni, és a kettő (a pedagógia és a hatósági út) ötvözésével dolgozni a változások eléréséig.

Az iskolai erőszak jelensége egy összetett problémahalmaz hozadéka. Megpróbálom szintenként megmutatni, hogyan látom...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.