2020. április 24., péntek

MAGÁRA HAGYTA A KORMÁNY A BEVÉTEL NÉLKÜL MARADT CIPÉSZT, SZERELŐT, MOSODÁST - A MIKROVÁLLALKOZÁSOK JÓ RÉSZÉNEK NEM NYÚJT SEGÍTSÉGET A GAZDASÁGVÉDELMI AKCIÓTERV

24.HU
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2020.04.24.


Mindössze kétszer fordul elő a mikrovállalkozás kifejezés a cégeket összefogó iparkamara válságkezelő javaslatában, amiben azt taglalták a kormány számára, melyik szektornak milyen segítség kellene a talpon maradáshoz. Ebből már sejthető volt, mire számíthatnak a legkisebb cégek a koronavírus-járvány idején. Az eddigi intézkedések, a kataadó-mentesítés, a járulékkedvezmény és a 70 százalékos állami bértámogatás jó, azonban a mikrovállalkozások jelentős részének egyik sem segít – értékelte a helyzetet lapunknak Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke.

Szívesebben láttak volna egy olyan szociális alapú támogatást, amely a vállalkozások és az alkalmazottak megtartását is biztosította volna a válság végéig. Az eddigi intézkedések ezt nem garantálják a kisvállalkozásoknak, így sokan kénytelenek voltak felfüggeszteni a tevékenységüket. Ami pedig a későbbi következményeket illeti, borítékolható, hogy keserves lesz – ha nem kilátástalan – az újraindulás. Arra lehet számítani, hogy a betanított, ám kényszerből elküldött dolgozók mihamarabb próbálnak újra elhelyezkedni, és nem térnek vissza arra a munkahelyre, ahonnan elküldték őket – idézte fel az elnök az előző krízis tapasztalatát.

Pedig a gazdaság egészét tekintve a szektor súlya nem elhanyagolható, a foglalkoztatottak 33 százaléka dolgozik mikro- és kisvállalkozásoknál, és ők állítják elő a hozzáadott érték 18 százalékát.

A lakossági szolgáltatások zömét e kisvállalkozások biztosítják, és ha megfogyatkoznak, azt mindannyian megérezzük, például ha még többet kell várni egy szerelőre vagy szobafestőre...

ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése