2020. június 25., csütörtök

EGYETEMEK ÁTALAKÍTÁSA: A VILÁGBAN PÉLDÁTLAN MODELL

KLUBRÁDIÓ
Szerző: SZÉNÁSI SÁNDOR
2020.06.24.


A kormány nyolc egyetemet privatizál idén. Máté András nyugalmazott egyetemi docens, az Oktatói Hálózat tagja szerint ezzel a világban példátlan modell jön létre, amely úgy, ahogy van, „megsemmisíti” az egyetemi autonómiát, mindenről a kuratórium dönthet, ahol politikai kinevezettek ülnek.

A kormány nyolc egyetemet privatizál idén. Augusztus elsejétől állami vagyonkezelő alapítványok fenntartása alá tartozik majd a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy László Művészeti Egyetem, a Soproni Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Széchenyi Egyetem, és az Állatorvos-tudományi Egyetem. Felkészül további két felsőoktatási intézmény: a Színház- és Filmművészeti Egyetem a tervek szerint szeptemberben, a gödöllői Szent István Egyetem - az agrárképzésben tervezett intézmény-összevonások után - az év végéig alakul át „magánegyetemmé”– írja összefoglaló cikkében a 444.

A legnagyobb botrány a Színművészeti körül van, a többi intézmény mintha elfogadná a helyzetet, csak az a kérdés, hogyan működnek tovább, mi lesz autonómiájukkal, amelyet az elmúlt években elég keményen fenyegetett a politika, és mi lesz a forrásaikkal. Máté András nyugalmazott egyetemi docenst, az Oktatói Hálózat tagját kérdeztük.

Szerinte ez a világban példátlan modell, teljes körű autonómiát ad a kuratóriumnak, amelyben politikai kinevezettek ülnek. Az egyetemi autonómiát megsemmisíti, úgy, ahogy van. Maga az alapítványi forma lehetne autonóm, mert az államtól független, viszont itt az autonómia birtokosa a kuratórium, amelyet nem az egyetem választott, az egyetemnek nincsenek hivatalból képviselői.

Egy példát ismerni, a Corvinust, ahol a rektor bekerült ebbe a testületbe, de a személye, nem a posztja miatt. A kormány bizalmi embereit nevezik ki a kuratóriumba, ráadásul az alapítói jogokat is átadják ennek a testületnek, ami azt jelenti, hogy a következő kormányoknak lényegében semmi befolyásuk nem lesz az egyetemek irányítására (esetleg a finanszírozáson keresztül), sőt, még az egyetemek által választott testületeknek sem. Részletezte: az újabb esetekben 2022-től átadják az alapítói jogokat, a törvény szerint a kuratórium alkotja meg az szervezeti és működési szabályzatot, és ezen keresztül szabja meg a szenátus hatáskörét. Ez a teljesen képtelen és világviszonylatban képtelen helyzet Máté András szerint.

A beszélgetésben volt szó az agráregyetemekről is, amelyek majdnem mind a gödöllői Szent István Egyetem köré csoportosulnának. Ez még előtte van az alapítványosításnak, de megvan rá a szándék, az áprilisban elfogadott törvénymódosítás egy pontja elárulja. Máté András felhívta a figyelmet: egy intézmény marad ki a nagy agrárképzőből, a Debreceni Egyetem agrár kara, ott sikerült kilobbizni, hogy ne olvasszák be őket. Úgy fogalmazott: Palkovics László felsőoktatási ügyekben is illetékes miniszter szerint ez nyilván a rossz verseny példája, mert a kormányzati felsőoktatási stratégia szerint ha a belföldi magyar hallgatónak módja van választani hasonló képzéseket kínáló egyetemek között, és a egyetemek kénytelenek versenyezni, az rossz verseny.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.