2020. június 15., hétfő

KEGYELEMDÖFÉS A KISTELEPÜLÉSEKNEK

NÉPSZAVA
Szerző: GULYÁS ERIKA, VAS ANDRÁS
2020.06.15.


Azok a nagyobb városoktól távol eső városok és falvak járhatnak a legrosszabbul a kormányzati elvonások miatt, amelyek óvodát, bölcsődét vagy más intézményt tartanak fent.

Megadta a kegyelemdöfést a kormány az önkormányzatoknak azzal, hogy a cégeknek nem idén, hanem majd csak a jövő évi adóbevallással együtt, májusban kell megfizetniük az idei évben esedékes helyi iparűzési adó teljes összegét – legalábbis így értelmezi számos polgármester a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot és az azt megalapozó jogszabály tervezetét. 

Az önkormányzatok csődtől tartanak, ami ebben a körben azt jelenti, hogy ha nem képesek kifizetni a 90 napon túli tartozásaikat, akkor adósságrendezési eljárást kötelesek kérni maguk ellen a bíróságon, ahol pénzügyi gondnokot neveznek ki hozzájuk, aki megtervezi a gazdasági talpraállás lépéseit. 

Az adósságrendezési eljárás egyik legsúlyosabb következménye, hogy elindításának pillanatától kezdve az önkormányzat egyetlen számlát sem fizethet ki a pénzügyi gondnok jóváhagyása, ellenjegyzése nélkül. Sőt, az írásos véleménye nélkül nem is tárgyalhatnak olyan kérdéseket, amelyek bevételt hoznak, vagy kiadást jelentenek a településnek. Minden képviselő-testületi és bizottsági ülésre meg kell őt hívni, a kötelezően létrehozandó adósságrendezési bizottságnak ő az elnöke, szavazategyenlőség esetén az ő szavazata dönt a válságköltségvetés elfogadásakor, az adósságrendezésbe bevonható önkormányzati vagyon kiválasztásakor, hitelfelvételkor és a tartozások kifizetési sorrendjének meghatározásakor.

A Belügyminisztérium (BM) arról tájékoztatta lapunkat, hogy az elmúlt öt évben 12 községben és 1 nagyközségben indult adósságrendezési eljárás, pedig sokkal több helyen kellett volna. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Magyar Államkincstár 2017-es adatainak felhasználásával például 781 település pénzügyi helyzetét és adósságait vizsgálta, közülük 28 község tartozásai lépték túl a határidőt, további 162 önkormányzat pedig többet költött, mint amennyit a bevételei engedtek, hónapról-hónapra küzdött a túlélésért. 2012 és 2016 között 514 önkormányzat rendelkezett 90 napon túl lejárt tartozással, de közülük akkor is csak 45 helyen történt adósságrendezés. Összességében tehát az önkormányzatok negyede komoly pénzügyi gondokkal küzdött a koronavírus-járvány előtt is. - Azok a nagyobb városoktól távol eső, belső periférián lévő kistelepülések vannak bajban, amelyek óvodát, bölcsődét, kulturális vagy más intézményt tartanak fenn – határozta meg a most legrosszabb helyzetben lévő kört a Károli Gáspár Egyetem önkormányzatokkal foglalkozó kutatója. Kovács Róbert szerint ma már az 1500 főnél nagyobb települések gazdálkodása is veszélybe kerülhet, ha év közben váratlanul elvonják tőlük a tervezett bevételeik egy részét, hiszen a működési kiadásaik nem csökkennek ezzel párhuzamosan...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.