MI A BAJ A KORMÁNY LAKÁSTÁMOGATÁSI TERVEIVEL, ÉS HOGYAN LEHETNE EZT A PÉNZT JOBBAN ELKÖLTENI?

MÉRCE
Szerző: KISS SOMA ÁBRAHÁM
2020.11.02.

Magyarország kormánya a koronavírus-járvány okozta válságra többféle gazdasági eszközzel is reagált, melyek a gazdasági szereplők és a társadalom különböző részeit célozták. Ezek egyik csoportját alkotják a lakhatási jellegű támogatások, melyek jellemzően egyszersmind az építőipar pörgetését is szolgálják.

A lakhatási támogatások egyik formáját, a Családi Otthonteremtési Kedvezményt (CSOK) a kormány évekkel ezelőtt vezette be, és eseti kiadásokhoz nyújt segítséget az igénylő családoknak többféle formában. Van városi, falusi, felújításra és építésre felhasználható formája. A közös ezekben, hogy a CSOK az építőipar teljesítményét is növeli hosszabb távon, míg egyes formáinak bevezetése után rövid távon árfelhajtó hatással számolhatunk.

További, családtámogatásként is kommunikált intézkedése a kormánynak, hogy az új lakások ÁFA-terhelését újból 5%-ra csökkentették, ami jelentős keresletélénkítő hatással járhat, ráadásul januártól a CSOK igénybevételével épített új lakások után ez az öt százalék ÁFA is visszaigényelhető.

Mindazonáltal az intézkedések kritikusai ki szokták emelni, hogy alapvetően a tehetősebb rétegek tudják őket igénybe venni, így a társadalom jelentős része nem.

A lakhatással foglalkozó Periféria Központ alapító munkatársával, a társadalomföldrajzzal foglalkozó Czirfusz Mártonnal beszélgettünk arról, hogy a most bevezetett támogatási formák miben különböznek az eddigiektől, és az ÁFA-csökkentés, valamint a kormány lakhatási célú támogatásai hogyan csapódnak le a társadalomban...

ITT OLVASHATÓ