2020. december 13., vasárnap

A FEHÉR HÁZBÓL TÁVOZVA TRUMP NYAKÁBA SZAKADHATNAK A KORÁBBI ÜGYEK

TELEX
Szerző: TÓTH GERGELY
2020.12.13.


Donald Trump január 20-án távozik a Fehér Házból, a civil életbe visszatérve viszont nyakába szakadhatnak a cégcsoportja elleni nyomozások és a zaklatási vádak. Miközben arról jogi vita van, hogy akár önmagát is elnöki kegyelemben részesítheti-e, az biztos, hogy még ez a jokerkártya sem lehet hatással néhány igazán kényes ügyére. A kellemetlen nyomozások mellett Trumpot több százmillió dolláros adóssága is aggaszthatja, melynek kifizetése pont az elkövetkezendő négy évre esik.


A héten már mind az ötven tagállam és a fővárosi körzet is véglegesítette az elnökválasztási eredményeket, így már tényleg végleg eldőlt, hogy az 538 fős elektori testületben demokrata Joe Biden 306 szavazatra számíthat Donald Trump 232 szavazatával szemben. Miközben miniszterei már az átadásról egyeztetnek Biden csapatával, Melania Trump first lady pedig állítólag a személyes bútoraik átszállítását szervezi a Mar-a-Lagó-i golfcentrumba, Donald Trump és kampánycsapata sietett leszögezni, hogy a héten az eredmények hitelesítésére lejárt határidő csak a „média kétségbeesett próbálkozása annak bizonyítására, hogy vége a harcnak”.

A texasi (republikánus színekben megválasztott) főügyész pedig négy csatatér-állam több milliónyi szavazatát akarja érvényteleníttetni a legfelsőbb bírósággal, sőt, a kezdeményezés mögé beállt 17, szintén republikánus vezetésű állam és nyilván maga az elnök is. A legfelsőbb bíróságban 6-3-as konzervatív többség van, három bírát maga Trump nevezett ki, azonban pénteken a testület rövid úton visszadobta a texasi keresetet, amivel Georgiát, Pennsylvaniát, Michigant és Wisconsint akarták kizárni a hétfői elektori szavazásból. Ezek a jogászok szerint teljesen esélytelen, egyre elszálltabb próbálkozások csak elfedik a tényt, hogy az elnökségért folytatott gerillaháborúnak bizony vége van.

Sőt, ahogy Stephen Gillers jogászprofesszor az ABC Newsnak felvetette, miután csaknem 50 kérelem pattant vissza a bíróságokról a csatatérállamokban – függetlenül attól, hogy a bírók többsége republikánus kötődésű –, eljöhet az idő, amikor az egyik testület megelégeli a bizonyítékokat nem tartalmazó, pontatlanságoktól hemzsegő beadványdömpinget, és akár pénzbüntetést is kiróhat az azokat előterjesztő ügyvédekre. Egy demokrata képviselő pedig jogi panasszal élt az öt tagállamban jogi beadványokkal próbálkozó összesen 22 jogász (és az őket vezető, sokkprodukcióiról elhíresült Rudy Giuliani) ellen.

Arról itt írtunk részletesen, hogy mik játszhattak szerepet abban, hogy Trump nem volt hajlandó hivatalosan elismerni a vereségét, noha hetek után végül engedélyezte a hatalomátadás technikai megkezdését, és folyamatosan csalást kiáltva pénteken egy tweetjében is egy leendő Biden-adminisztrációról írt.

Ahogy egyre biztosabbá és kézzelfoghatóvá válik Trump távozása, úgy válik egyre időszerűbbé a kérdés: mitől tarthat az elnök, amik azt is magyarázhatják, miért ragaszkodik ennyire a Fehér Házhoz?

Az intézményi stabilitás szentsége, a hatalom békés átadásának alapelve mindig is megvédte az amerikai exelnököket attól, hogy komolyan felelniük kelljen egyes döntéseikért. Azonban Trumpot számos nyomozás kísérti még elnöksége előttről, és miután 2021-től többé nem védik a Fehér Ház falai, ezekkel a kísértetekkel muszáj lesz megbirkóznia...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.