2021. június 8., kedd

ÍGY JELENIK MEG A KOGNITÍV TORZÍTÁS A KORONAVÍRUS ELLENI OLTÁS KÖRÜL

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2021.06.07.


Az emberi agy gyakran folyamodik olyan mentális rövidítésekhez, amelyek megakadályozzák, hogy tisztán racionális döntés szülessen. Hogyan működnek ezek a koronavírus elleni oltások közegében, az oltásszkeptikusok, oltásellenesek és oltottak érveléseiben?


A kockázatok felmérésekor az emberek gyakran nem racionális döntéseket hoznak, mert az emberi agy olyan mentális rövidítéseket (mental shortcuts) választ, amely megakadályozza, hogy helyes döntés szülessen. Bár a kognitív torzítások elengedhetetlenek az emberi döntések megértéséhez, a tudomány csak néhány évtizede foglalkozik velük: Amos Tversky és Daniel Kahneman pszichológusok kezdték el kutatni a területet az 1970-es években. A tudományos fősodorba akkor került be az elmélet, amikor Kahneman 2002-ben elnyerte a közgazdasági Nobel-díjat (Tversky 1996-ban meghalt), majd 2011-es sikerkönyvében, a Thinking, Fast and Slow (Gyors és lassú gondolkodás) című könyvében összegezte eredményeit.

A tudósok mára mintegy 185 kognitív torzítást azonosítottak és címkéztek fel, az alábbiakban ezekből válogattunk az MIT Computer Science & Artificial Intelligence Lab gyűjtése alapján. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a terület egy lépéssel közelebb visz-e az oltásellenesek, az oltásokkal szemben szkeptikusak és bizonytalankodók gondolkodásához. Ezért megnéztük, működnek-e a tudósok által azonosított kognitív torzítások 2021-ben is, ezért összevetettük ezeket az oltásszkeptikusok, a bizonytalankodók vagy egyenesen oltásellenesek gyakran használt érveléseivel, az oltásellenes Facebook-csoportokban előforduló, illetve az ismerősi, családi körben felmerülő véleményekkel, a vakcinák típusaira, vagy az oltás folyamatára adaptálva...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.