2021. november 1., hétfő

MOST AKKOR LEHET ELLENÁLLNI, HA VALAKI A HATALOM KIZÁRÓLAGOS BIRTOKLÁSÁRA TÖREKSZIK?

TELEX
Szerző: DULL SZABOLCS
2021.10.31.


Folytatódik a vita arról, hogy az Alaptörvényt egy új parlament tekintheti-e semmisnek, és lehet-e erre jogalapja. Az egész kérdés azért került napirendre, mert az előválasztási kampányban több miniszterelnök-jelölt is arról beszélt, hogy nem fogadja el a fideszes kétharmad által 2011-ben megszavazott Alaptörvényt.

Dobrev Klára feles többséggel való alkotmányozásról, a végül győztes Márki-Zay Péter pedig az Alaptörvény közjogi érvénytelenségéről beszélt. Ezekről az ellenzéki tervekről beszélgettünk pár nappal ezelőtt Jakab Andrással, a Salzburgi Egyetemen oktató alkotmányjogásszal, aki korábban az MTA Jogtudományi Intézetének igazgatója volt. („A NER-nek kétharmaddal se, az ellenzéknek sima többséggel is? Ez abszurdum!” – itt olvashatja el az interjút.)

Jakab szerint „a hideg polgárháború felforrósításának forgatókönyve, ha az ellenzék hatalomra jutva semmisnek tekinti az Alaptörvényt”, és szerinte a sok „trükkös disznóságot” rakott a Fidesz-KDNP-s kétharmados többség az Alaptörvénybe, de nem lehet mazsolázni belőle.

Az interjúban szó esett arról, hogy szerinte Márki-Zay Péter és mások is félreértik az Alaptörvény azon rendelkezését, amely tiltja a kizárólagos hatalomra való törekvést – ez így hangzik:

„Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.”

Az ellenállási klauzula Jakab szerint szimbolikus rendelkezés, „ez alapján alkotmányellenességet nem lehet megállapítani.”

Vörös Imre: Ez a szabály nemcsak alkotmányos tilalmat, hanem kötelezettséget is jelent

Ezt az álláspontot vitatja Vörös Imre jogászprofesszor, volt alkotmánybíró a MTA rendes tagja, aki korábban a HVG-s írásában és interjújában úgy vélte, Magyarországon „ lopakodó módon az államcsíny” következett be, ezért „az új Országgyűlésnek az első ülésnapján két határozatot kell meghoznia: meg kell állapítania, hogy az alaptörvény és az önkényuralmat kirívóan biztosító törvények alkotmányellenesek, ezért semmisek, illetve az egész jogrendszerből ki kell gyomlálni azokat a jogszabályokat, amelyek akadályozzák az alkotmányos rend helyreállítását.”...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.