2021. november 25., csütörtök

SZABAD SZEMMEL: NEM LESZ ORBÁN BARÁTJA AZ ÚJ NÉMET KORMÁNY - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.11.25.


A német kormánykoalíció – Magyarország és Lengyelország nevének említése nélkül – arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy következetesebben és gyorsabban vesse be a jogállami mechanizmust.


FAZ

Az amerikai Külügyminisztérium hivatalosan is közzétette, mely 110 kormányt hívták meg Washingtonba a két hét múlva esedékes nemzetközi virtuális demokrácia csúcsra, így bizonyossá vált, hogy Magyarország nem lesz jelen. A fórumon olyan kérdéseket vitatnak meg, mint a tekintélyuralmi rendszerek elleni küzdelem, a korrupció visszaszorítása és az emberi jogok támogatása.

Az unió és Varsó minden vitája ellenére ugyanakkor a vendégek között szerepel a lengyel vezetés, ám – jegyzi meg a jelentés – a vitatott nemzeti-konzervatív Orbán Viktor nem. Ugyancsak hiányzik a listáról Kína, ellenben Tajvan kapott meghívót. Kénytelen távol maradni ellenben Törökország, továbbá Amerika olyan közel-keleti barátai, mint Egyiptom, Szaúd-Arábia, Jordánia, Katar és az Emirátusok. Izrael és Irak viszont bekapcsolódhat a munkába.

Süddeutsche Zeitung

Európai Egyesült Államokat akar az új német koalíció. A közös program külpolitikai része úgy fogalmaz, hogy az EU-t a szövetségi Európa irányában kell továbbfejleszteni, alapjogi charta alapján, egységes választási joggal, nemzetek feletti választási listákkal és kötelező csúcsjelölti rendszerrel a Bizottság elnöki tisztére, hogy demokratikusabb legyen az unió.

A három párt – Magyarország és Lengyelország nevének említése nélkül – arra szólítja fel a Bizottságot, hogy következetesebben és gyorsabban vesse be a jogállami mechanizmust. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy nehezítsék meg a határok lezárását, és hogy a korlátozást az érintett országok csak akkor vezethessék be, ha előtte kikérik a többi európai partner véleményét.

Washington Post/Bloomberg

A kommentár úgy látja, hogy megérdemli az esélyt a leendő német kancellár, miután Berlinben nem egészen két hónap után sikerrel zárultak a koalíciós tárgyalások. A szociáldemokrata Scholz, akit igazán nem lehet karizmatikusnak minősíteni, lévén virtigli technokrata, élete egyezségét hozta tető alá. Így most várhatóan két héten belül leteszi az esküt, miközben jóformán a nulláról indult.

Két éve, hiába volt pénzügyminiszter, nagyon úgy nézett ki, hogy padlóra került, miután pártjában vereséget szenvedett az elnöki tisztért vívott versenyben. Ám a balos vetélytársak azóta saját magukat ütötték ki, így Scholz indult a kancellárságért, de akkor sem jósoltak neki semmiféle esélyt.

Kormánya újdonságot jelent, mert Németországban a háború óta nem fordult elő, hogy három párt állna össze, ráadásul a szövetségesek között vannak a zöldek és a vállalkozásbarát liberálisok. Az SPD a 19. századi marxizmus örököse, a környezetvédők a 70-es évek ellenkultúrájának gyermeki, a FPD a neoliberalizmust testesíti meg. Nem lesz könnyű összhangot teremteni a trión belül.

Scholz arra törekedett az egyeztetések során, hogy ne nyomja le saját programját a másik kettő torkán. Azaz hogy mind a kettő elegendő sikert tudjon felmutatni, így ne álljon semmi a megállapodás útjában. Az új miniszterelnök ugyanazt a szerepet célozza meg, mint amit Merkel betöltött: ideológiamentes, de hozzáértő vezetés – válság idején.

A külügy élére a zöld Baerbock kerül, akiből jó diplomata lehet. Keményen számon kéri az emberi jogokat Ororországon és Kínán, és az EU megerősítését hirdeti.

Viszont a járvány beleköphet a levesbe, szükség lehet új megszorításokra. De van próbakő sok más is: az orosz csapatmozgósítás az ukrán határon, a Belarusz által előidézett migrációs válság, a kemény infláció, az alacsony gázkészletek, az akadozó szállítási láncok, a gyengélkedő gazdaság.

Lehet, hogy Scholz és új csapata a vártnál hamarabb szembesül azzal, amivel Merkel folyamatosan farkasszemet nézett az eltelt 16 év során: azt hiszed, hogy irányítani fogod a dolgokat, de valójában kényszerpályán mozogsz olyan válságok miatt, amelyekre egyáltalán nem is számítottál.

FT

Rátett egy lapáttal Lengyelország az Európával zajló jogvitára, sőt, az ellentéteket immár az EU-n kívülre is kivitte, miután Varsóban a hatalom embereivel teletömött Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság nem kérdőjelezheti meg lengyel bírák kinevezését. Ily módon új front nyílt a lengyel igazságügyi reform ügyében.

Az előzmény az volt, hogy a radikális szakminiszter a testület véleményét kérte, mivel a strasbourgi testület, amely nem része az uniónak, még májusban kimondta, hogy érvénytelennek kell tekinteni az egyik lengyel vállalat ellen hozott varsói alkotmánybírósági döntést, mivel annak meghozatalában egy olyan bíró is közreműködött, akit jogsértő módon rakott tisztségébe a Morawiecki-kabinet.

Erre született meg most az a válasz, hogy az Európai Emberi Jogi Egyezmény, amelyet amúgy Lengyelország is törvénybe iktatott annak idején, bizonyos pontokban ütközik a lengyel alaptörvénnyel. Ezért az érintett területeken nem is lehet alkalmazni.

Az egyik berlini nemzetközi civil szervezet jogi szakértője úgy véli, hogy a szándék teljesen egyértelmű: érvet adni a PiS kezébe, mert az figyelmen kívül akarja hagyni az EEB határozatát. Ezzel szemben a helyettes lengyel igazságügyi miniszter úgy értékelte, hogy az ítélet megakadályozza a legfrissebb külső és törvénytelen beavatkozási kísérletet az igazságszolgáltatás területén. Bírálók szerint a reformok alapvetően ássák alá a bíróságok függetlenségét.

Reuters


A magyar bővítési biztos azzal fenyegette meg a három boszniai tagköztársaság vezetőit, hogy 1,5 milliárd eurós uniós befektetésnek inthetnek búcsút, ha nem kapják össze magukat és nem folytatják a párbeszédet, illetve a reformokat. Várhelyi Olivér azután állt a nyilvánosság elé, hogy találkozott a kollektív államelnökség, a központi kormány, valamint az ellenzék vezetőivel.

Kijelentette, hogy az ország számára egyértelmű az európai perspektíva, de ha a szerb kisebbség kivonul a közös állami intézményekből, akkor az ország messzebbre kerül az áhított tagságtól, befagy a belépési folyamat. Úgy vélekedett, hogy konstruktív dialógusra és politikai akaratra van szükség a 3 etnikum részéről, a bojkott és a blokád viszont megengedhetetlen. Nem segít a megosztó retorika, illetve akció.

A jelentés hozzáteszi, hogy Bosznia a legsúlyosabb válságot éli át, amióta csak 1995-ben véget ért a háború. A szerbek vezére, Dodik gátolja a közös kormány munkáját és közölte, hogy hátat fordít fontos állami intézményeknek, mint pl. a közös hadsereg.

Der Standard

Egy osztrák szakértő arra figyelmeztet, hogy Európa migrációs csapdába került, mert egymás kezére játszanak az unió külső határainak önjelölt, tekintélyuralmi védelmezői, illetve a szomszédos országok autokratái. Utóbbiak zsarolják Brüsszelt és ez csökkenti az EU mozgásterét. Azzal fenyeget, hogy megosztja a tagállamokat az értékek ügyében.

Florian Bieber, aki a kelet-európai politikával és történelemmel foglalkozó tanszék vezetője a Gráci Egyetemen, sokatmondónak tartja, hogy a lengyel miniszterelnök a földrész védelmezőjének állítja be országát,, mert ily módon célt ér a magyar és lengyel jobboldali populisták, illetve a határ túloldalán lévő diktátor, Lukasenko végzetes szövetsége.

Természetesen nem formális összefogásról van szó, de a belorusz vezér és a lengyel hatalom kölcsönösen támogatja a másikat, közben azonban szétveri az európai integrációt. Amit Minszk művel a megtévesztett migránsokkal, az mélyen cinikus, célja, hogy politikai tőkét kovácsoljon ezekből a kétségbeesett emberekből.

Persze nem érdekelné Lukasenkót az egész ügy, ha nem váltana ki súlyos pánikot néhány ezer ember felbukkanása a határon, ideértve az emberi jogok hatályon kívül helyezését és a sajtószabadság korlátozását. Belarusztól Marokkóig, Európa mindenütt ilyen-olyan autoriter rendszerekkel néz szembe. Azt reméli, hogy azok majd biztosítják az EU határait.

Azt természetesen a Nyugat-Balkánon is tudják, miként lehet kihasználni a helyzetet. Vucsics hat éve még azzal büszkélkedett, hogy Szerbia európaibb módon bánik a menekültekkel, mint egynémely szomszédállam, amivel egyértelműen Magyarországra célzott. Ma az elnök Orbán szoros szövetségese és partnere sürgeti Belgrád mielőbbi uniós felvételét. A határzárral és a migránsok elleni erőszakkal pénzt, illetve politikai támogatást lehet szerezni.

Merthogy Európa fél az újabb hullámtól és a Fidesz, illetve a PiS tudatosan keltette a riadalmat. Pedig náluk alig volt migráns. Ám az illegális visszatoloncolások, valamint hogy nem segítenek a bajbajutottaknak a Földközi-tengeren, gyengíti az uniót. És ha autokraták képesek revolverezni a szervezetet, akkor nehezebb rajtuk számon kérni a demokráciát.

Emellett az is látnivaló, hogy a külső határon lévő tagországok rendszeresen hatályon kívül helyezik a jogot, amikor a menekültekről van szó. Lásd legutóbb a lengyeleket. Pont azok az országok csinálják ezt, amelyek a leghangosabban hirdetik, hogy Európát óvják, miközben tudatosan szorítják vissza a jogállamot. Varsó pl. az utóbbi időben igencsak keményen megkérdőjelezte az ország uniós tagságát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.