2021. november 26., péntek

SZABAD SZEMMEL: SZIJJÁRTÓ SZERINT A JÖVŐ ÉVI MAGYAR VÁLASZTÁST AMERIKA NYERI - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.11.26.


A külgazdasági és külügyminiszter nem csak azt tudja, hogy az Egyesült Államok – Orbán megbuktatására – be akar avatkozni az áprilisi referendumba, hanem azt is, hogy mi lesz ennek az eszköze.


FT

Szijjártó Péter megismételte, hogy szerinte az Egyesült Államok – Orbán megbuktatására – be akar avatkozni az áprilisi magyar választásokba, sőt a külügyminiszter már azt is tudni véli, hogy mi lesz az eszköz hozzá. Eszerint az USA a Magnyickij-törvényt veti be, ahogyan azt nemrégiben, a bolgár választások előtt csinálta, és ami segített kipiszkálni a hatalomból az erős ember Boriszovot.

A miniszter azt közölte, hogy érzékelik az amerikai előkészületeket, de a Fidesz mindent el fog követni, hogy ellensúlyozza a lépést, ha a Biden-kormányzat magyar hivatalos személyiségeket is indexre tesz. (Olyanok kerülhetnek listára, akiknek közük van a korrupcióhoz, valamint az emberi jogok megsértéséhez.) Úgy vélte, hogy az új tengerentúli vezetés neheztel Magyarországra, amiért az jó kapcsolatokat ápolt Trumppal.

Hozzátette: nem a Holdon, hanem Közép-Európában élünk, így természetesen lesznek külső kísérletek az eredmény befolyásolására. De igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy az illetékes intézmények végzik a dolgukat, és elhárítják az effajta próbálkozásokat.

A jelentés emlékeztet arra, hogy Magyarország – egyetlen uniós tagként! - kénytelen távol maradni a jövő hónapban esedékes washingtoni demokrácia csúcstól, mert egyszerűen nem hívták meg. Elemzők szerint a lépés azt jelzi, hogy megcsappant az ország tekintélye a demokratikus elvek és az emberi jogok lebontása, valamint az urambátyám rendszer miatt. Szijjártó maga udvariatlannak minősítette a gesztust. A fórumon egyébként a fő téma a tekintélyuralom, valamint a korrupció elleni harc és az emberi jogok támogatása lesz.

Az amerikai külügy azt közölte a lap kérdésére, hogy Magyarországgal is együtt kíván működni a demokrácia visszaszorulásának megállítására, a közpénzek lenyúlásának megakadályozására, valamint az emberi jogok előmozdítására. Viszont nem válaszolt Szíjjártónak a Magnyickij-törvénnyel kapcsolatos állítására. A miniszter szerint azonban egyértelmű, hogy akik jó viszonyban voltak az előző elnökkel, azok nem lehetnek jelen a nem egészen két hét múlva esedékes washingtoni tanácskozáson.

Mujtaba Rahman, az Eurázsia Csoport nevű amerikai kockázatelemző agytröszt európai igazgatója úgy látja, hogy az amerikai kormányzat eddigi lépései erőteljesen jelzik, miként vélekedik a Biden-adminisztráció Orbán Nyugat- és EU-ellenes politikájáról. Sőt, lehet, hogy ezután még keményebb fellépés jön, mert az USA már nem sokáig figyeli ennyire visszafogottan, hogy a magyar vezető folyamatosan Oroszországhoz, Kínához és más tekintélyuralmi rezsimekhez dörgölődzik, és kettős játékot űz.

Die Presse


Az új német kormány jelezni kívánja, miként képzeli el Európa jövőjét. Erről a szociáldemokraták Európa-ügyekben illetékes megbízottja beszélt, aki közreműködött a három párt csaknem kéthónapos előkészítő megbeszélésein. Bollmann elismerte: idáig gyakran felmerült a vád, hogy Németország ugyan tisztában van nemzetközi súlyával, csak éppen sokszor nemigen foglalt állást és inkább igyekezett kibekkelni a dolgokat. Ám mint mondta, most már meg kell szólalni, mert nagyon sokan, így Magyarországon és Lengyelországban is szeretnék tudni, mi lesz az EU-val.

Nos, a közös program az európai szövetségi államot jelöli meg célként, de úgy, hogy érvényesül a decentralizáció és a döntéseket mindig az arra legalkalmasabb szinten hozzák meg (szubszidiaritás).

Ugyanakkor az új koalíció igen határozottan óhajt eljárni a jogállam érdekében. Azt tervezi, hogy a Bizottságot az új szankciós rendszer következetesebb és gyorsabb bevetésére szorítja rá. Ily módon sem a nemzeti-tekintélyuralmi Orbán, sem Morawiecki nem reménykedhet abban, hogy egyhamar bármennyit is lát az gazdaságélénkítési alapból félretett milliárdokból.

Sven Giegold, a zöldek EP-képviselője, aki ugyancsak jelen volt a koalíciós tárgyalásokon, úgy fogalmazott, hogy pártja csak akkor bólint rá a pénzek felhasználásra, ha teljesülnek a feltételek, mármint hogy a két országban függetlenül működhet az igazságszolgáltatás. Merthogy idáig hagytak maguk után kívánnivalót az eddigi nyomásgyakorlási próbálkozások. Egy sor jogi eszközt nem használtak ki a jogállam megsértésének megtorlására. Hozzáfűzte, hogy sem Németország, sem pártja nem tekinthető Európa bírájának, de azt elvárják, hogy a Bizottság tegyen eleget feladatának az alapszerződések őreként.

A bevándorlás területén szintén papírra vetettek úttörő elképzeléseket. Így pl. annak megakadályozására, hogy a már befogadott menekültek saját belátásuk szerint költözzenek ide vagy oda az EU-n belül. Ennek érdekében betelepítési programot akarnak életbe léptetni az arra hajlandó országok részvételével. Csak kérdés, ezt a törekvést miként lehet összehangolni a schengeni rendszer más tagjaival, akik hallani sem akarnak migránsoktól. Így elsősorban egynémely kelet-európai kormány, de idetartozik Ausztria is.

FT

A vezércikk úgy ítéli meg, hogy Scholz mindenképpen változást hoz a német politikában, bár a koalíciós egyeztetések sikere még egyáltalán nem szavatolja a három párt eredményes együttműködését a gyakorlatban. De ha sikerül a megújulás, abból profitál mind az ország – a gazdaságot is ideértve -, valamint Európa szintén.

A megszületett program azt jelzi, hogy a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok nem csupán a legkisebb közös politikai nevezőt keresték. Azonosan vélekednek két igen fontos területen: hogy nagyobb társadalmi liberalizmusra van szükség, illetve hogy többet kell beruházni, mind a magán-, mind az állami szféra részéről egy olyan gazdaságban, amely túllép a szénenergián és átáll a digitalizációra.

Ha ez valóra válik, az nagy lendületet adhat mind a bel-, mind az európai politikának. De az kell hozzá, hogy töröljék el az állami hitelfelvétel eddigi korlátját, és ne növeljék az adóterheket. Az egyezség mindenesetre ebbe az irányba mutat.

Nagyon jó továbbá, hogy a fő vitás kérdéseket javarészt tisztázták az előkészítő megbeszéléseken. Más kérdés azonban, hogy mitévő lesz a három párt, amikor élesben szembesül, pl. a járvány pusztító 4. hullámával.

A külpolitikában láthatólag a zöldek és a szabadelvűek adták meg a hangot, és ők keményebb véleményt képviselnek Oroszország, Kína, valamint a jogállam kérdésében, mint ahogy azt a világ idáig megszokta Berlintől. Persze a szociáldemokraták várhatóan ellen fognak állni, így a választók egy része úgy érzi majd: elárulták őket.

Bloomberg

A távozó német kancellár lehetségesnek nevezte, hogy az unió új szankciókat rendel el, ha Oroszország és Belarusz nem hajlandó jobb belátásra térni a migráció, illetve Ukrajna ügyében. A politikus, aki várhatóan két héten belül átadja hivatalát Scholznak, azután állt a nyilvánosság elé, hogy Berlinben tárgyalt lengyel kollégájával.

Kifejtette, hogy további megtorló intézkedések következhetnek, ha még jobban súlyosbodik a helyzet, figyelembe véve a jelentős orosz csapatösszevonásokat az ukrán határ mentén, valamint hogy a Kreml nem hajlandó béketárgyalásokra. De megemlítette Moszkva és Minszk szerepét a jelenlegi migrációs válságban is. Ám megjegyezte, hogy nyitva kívánják tartani az ajtót a párbeszéd számára.

Morawiecki, aki jelenleg körúton van, hogy összehangolja a választ a Belarusszal kirobbant viszályra, megjegyezte, hogy a lépések igencsak keményen érinthetik Lukasenko rendszerét. A jelentés ugyanakkor hozzáteszi, hogy Berlin és Franciaország is szolidáris a lengyelekkel, de azért Marcon két napja arra igyekezett rávenni a vendéget, hogy tartsa tiszteletben a jogállami normákat.

Yahoo/Reuters

Lengyelország egyelőre nem kívánja rendezni diplomáciai viszályát Izraellel és nem nevez ki új nagykövetet Tel Avivba. A két ország a nyáron kapott össze, miután a PiS olyan törvényt vert keresztül a Szejmen, amely korlátozta a kártérítési igények benyújtását a náci, illetve a kommunista időkben elvett vagyonok ügyében és ez vonatkozik a holokauszt túlélőire, illetve az áldozatok leszármazottaira is.

Ennélfogva a két képviseletet hónapok óta csupán ügyvivők vezetik és az eddigi lengyel nagykövet nem is fog visszatérni állomáshelyére, annál is kevésbé, mert időközben kinevezték Washingtonba. De posztját nem is szándékoznak betölteni. Ugyanakkor Izrael azt közölte, hogy visszamegy Varsóba az ügyvivő, akit a nyáron a vita miatt rendeltek haza konzultációra.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.