Szerző: KARSAI GÁBOR
2022.04.19.
Az orosz-ukrán háború kitörésével zsákutcába jutott Magyarország keleti nyitással és „Brüsszel”-ellenességgel jellemezhető politikája, a kormány mozgástere, zsarolási potenciálja nagymértékben beszűkült. A magyar energiapolitika egyoldalú orosz orientáltsága tarthatatlanná vált; Paks II. megépítése a jelenlegi konstrukcióban gyakorlatilag ellehetetlenült, Paks I. üzemeltetése és a földgázimport bizonytalanabbá vált. Az EU újjáépítési alapja forrásaihoz való hozzáférés elvileg kezdettől összekapcsolódott a jogállamisági követelményekkel, az Európai Bizottság április eleji döntése a jogállamisági eljárás megindításáról azonban új helyzetet teremtett. Mivel a magyar gazdaság rendkívüli mértékben ráutalt az EU-transzferekre, ez kikényszeríti a magyar politika és bizonyos mértékig a rendszer felülvizsgálatát. Bár a kormánypártok újabb kétharmados választási győzelme segíti a magyar modell – az egycentrumú, állam- és nem piacközpontú, lojalitásalapú gazdaság- és társadalomirányítás – megvédését, sőt kiterjesztését; a „Brüsszel”-ellenes és oroszbarát retorika fokozza a magyar kormány elszigetelődését.
Az egyértelműen oroszellenes, Magyarországnál lényegesen nagyobb, erősebb és befolyásosabb Lengyelország ellen egyelőre nem indult jogállamisági eljárás, ezzel Magyarország teljesen magára maradni látszik az EU-ban. Ugyanakkor a magyar-német kapcsolatok az orosz gázra való hasonló ráutaltság miatt új elemet kaptak. Paradox módon az is lehetséges, hogy az egységes európai fellépés demonstrálása érdekében az EU a gyakorlatban – legalábbis egyelőre – megfelelő gesztusok esetén nagyvonalúan fogja kezelni a magyar jogállamisági problémák tényleges megoldását. Számos jele van azonban annak is, hogy az EU és a tagállamok vezető politikusai valóban megelégelték a magyar kormányzat bajkeverését. Az erőviszonyok alakulását legjobban majd azon lehet lemérni, hogy az EU-val történő, magyar szempontból elkerülhetetlennek látszó megállapodás keretében Magyarország csatlakozik-e az Európai Ügyészséghez. Ha igen, az jelentősen korlátozza a magyar „pávatánc” lehetőségét, ha viszont nem, akkor félő, hogy a magyar ígéretek betartásának nem lesz igazi garanciája.
Magyarország EU-transzfereknek való kitettsége a magyar gazdaságpolitika következtében rendkívül erőteljes. Az erőltetett növekedés – hivatalosan keresletélénkítőnek, majd válságkezelőnek és újraindítónak hívott, valójában kliensépítőnek és mindinkább választásinak nevezhető – 2017 óta érvényesülő gazdaságpolitikája ugyanis az egyensúly vészes megbomlásához vezetett. A laza költségvetési és monetáris politika, vagyis az állami költekezés és alacsony kamatok időszaka régiós összehasonlításban magas államháztartási hiányhoz és inflációhoz, gyorsan gyengülő forinthoz és a folyó fizetési mérleg növekvő deficitjéhez vezetett.
2022. első negyedévében az államháztartás pénzforgalmi hiánya csaknem elérte az éves előirányzat háromnegyedét. Ez akkor is aggasztó, ha tudjuk, hogy a hiány keletkezése nem időarányos, különösen mivel a választási költekezés csúcspontja februárban volt a 13. havi nyugdíj és a családosok szja-visszatérítése (ez utóbbi nagyobb része) miatt. A megtévesztő kormányzati sikerpropaganda jele, hogy az első negyedéves ijesztő államháztartási hiányról szóló pénzügyminisztériumi közlemény a Magyarország őrzi költségvetési stabilitását címet viseli, és az említett, háromnegyedes arányszámot nem is tartotta szükségesnek szerepeltetni.
Nagyon magas az infláció is, márciusban már 8,5 százalék volt. Az elmúlt tizenkét hónapban átlagosan havi 0,4 százalékponttal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyított áremelkedés mértéke. Az MNB a következő hónapokban két számjegyű áremelkedést valószínűsít, és lehetségesnek tartja, hogy éves átlagban 10 százalékot megközelítő lesz az infláció. Igaz, az árak az euróövezetben is gyorsan emelkednek, márciusban már 7,5 százalékkal. Az EU-ban februárban – márciusi adat még nincs – az euróövezetinél magasabb volt az ütem, ezen belül a magyar áremelkedés a hatodik legmagasabb volt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.