2022. június 14., kedd

LEGINKÁBB AZ OROSZOKKAL SZÚRT KI PUTYIN, AMIKOR LEGUTÓBB A NYUGATI SZANKCIÓKRA VÁLASZOLT

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2022.06.14.


Az ukrajnai orosz invázió kezdete óta felkapott téma a nyugati sajtóban – és a magyar kormánykommunikációban –, hogy az Oroszországra a katonai agresszió miatt kivetett nyugati szankciók hatásosak-e, kinek mennyire fájnak, illetve hogy a nyugati világ nem lőtte-e lábon magát azzal, hogy embargó alá vonta az orosz gazdaság egyes fontos szektorait.


Utóbbi elgondolás részben arra épít, hogy a szankciók az azokat kivető államokban is gazdasági károkat okoznak, Oroszország pedig ezeket a károkat egyéb ellenlépésekkel, például a nyugati világra kivetett ellenszankciókon keresztül növelheti.

Hogy ez mennyire reális, azt illetően jó iránytűt jelentenek az Oroszország előző, 2014-es ukrajnai inváziója után kivetett szankciókat vizsgáló kutatások. Amikor Oroszország elfoglalta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, szintén szankciókat kapott a nyakába, még ha a mostaninál jóval enyhébb lépésekről is volt szó. Ezekre pedig Oroszország a maga szankcióival reagált, például bizonyos nyugati termékekre embargót vetett ki.

Egy idén megjelent tanulmány ezen orosz ellenlépések hatásait vizsgálva arra jutott, hogy ezzel Moszkva leginkább saját lakosságának ártott: az embargó alá vont termékek ára jelentősen nőtt, és az áremelkedés és áruhiány hatása a szankciók és ellenszankciók által közvetlenül nem érintett szektorokba is begyűrűzött...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.