2023. február 19., vasárnap

BOD PÉTER ÁKOS: HA EGY GAZDASÁGBAN NINCS VERSENY, AZ AZ ÁRAK NÖVEKEDÉSÉT HOZZA

SZABAD EURÓPA
Szerző: WIEDEMANN TAMÁS
2023.02.18.


A kormányzati kommunikáció szerint Magyarország 2010 óta jobban teljesít. Eközben az Eurostat legújabb kiadványa szerint 2021-ben Magyarországon volt a második legalacsonyabb az átlagbér az egész Európai Unióban. Decemberben pedig Magyarországon volt a legnagyobb az infláció, éves alapon 25 százalék, ezzel is Európa-bajnokok lettünk. Bod Péter Ákossal, az első szabadon választott kormány miniszterével, volt jegybankelnökkel és egyetemi professzorral arról beszélgettünk, hogy jó sáfárkodtunk-e az uniós támogatásokkal, amit azért kaptunk, hogy felzárkózzunk az EU gazdagabb országaihoz. A cikk, a korábbi podcast leírt, szerkesztett változata.


Gondolta volna a 90-es évek elején, amikor az Antall-kormány aláírta az uniós csatlakozási kérelmünket, hogy 2023-ra ennyire elhúznak mellettünk, a velünk együtt csatlakozó volt szocialista országok?

Nem gondoltam volna nyilván, hiszen a magyar indulás nem volt rossz. Tulajdonképpen Csehszlovákiával együtt voltunk az első helyen. Lengyelország erősen lemaradva szerkezeti okok miatt, a volt Jugoszláviáról lehetett tudni, hogy Szlovénia és Horvátország jobban fog teljesíteni.

Azt gondoltam, hogy a magyar fejlődés két évtized alatt besimul abba, ahol volt a Monarchia idején. Most eltelt három évtized és valóban különös, hogy mind a bér, mind a medián rendelkezésre álló jövedelem esetében sem állunk jól. A tizenegy rendszerváltó ország közül a 9. és 10. helyen szerepelünk. Sok statisztika esetében azt látni, hogy nem az első harmadban, hanem az utolsó harmadban vagyunk.

Magyarország jól indult, a V4-ek voltak a mi versenytársaink. Most viszont már csak Bulgáriával és Romániával versenyzünk. Mi ennek az oka?

Adam Smith könyvének, „A nemzetek jóléte” megjelenése óta folyik a közgazdaságtanban egy vita, hogy mi a jólét. Ehhez alapvetően ember, tőke és intézmények kellenek. Ami a tőkét illeti, azzal különösebb gond nincsen, hiszen a magyar gazdaság tőkebefogadó képessége már 90-ben is elég jó volt. Említeném az Audit, amely Magdeburg helyett választotta Győrt 1993-ban. De már előtte itt volt a Suzuki, és az Opel is. Egyébként most itt vannak, működnek, és az ő visszaforgatott profitjuk hajtja a magyar FDI-t, azaz a működő tőkeállományt.

A Magyarországon megtelepedett multik nem viszik ki a profit nagy részét, hanem újrabefektetik. A kisebb része az, ami friss tőke és ez mostanság nagyon speciális irányokból érkezik. Csupán néhány országból és néhány iparágból. Ez a néhány ország alapvetően most Korea, Kína. A néhány iparág pedig az autógumi- és akkumulátorgyártás.

Ezek a beruházások megtolják az exportot és a GDP-t, amennyiben egy gyárban 6-8 ezer ember összeszerel, az ő bérük növeli a nemzeti jövedelmet. Ha adót fizet ez a vállalkozás, az az államon keresztül növeli a nemzeti jövedelmet, de nem feltétlenül javul a nemzeti jövedelem, az egyének helyzete...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.