2023. március 13., hétfő

SÚLYOS EMBERI JOGI PROBLÉMÁKAT TÁRT FEL MAGYARORSZÁGON A LEGÚJABB ECRI-ORSZÁGJELENTÉS

QUBIT
Szerző: KENDE ÁGNES
2023.03.13.


LMBTQI-ellenes törvények, magukra hagyott áldozatok, szegregált iskolákban tanuló roma gyerekek, jogaiktól megfosztott menedékkérők: így állnak ma nálunk az emberi jogok a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság szerint.

„Bár történtek jó dolgok, minden elért haladás ellenére azonban van néhány terület, ami aggodalomra ad okot” – fogalmaz az EU-s jelentések nyelvezetére jellemző finomsággal a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) március 9-én közzétett új jelentése.

Az Európa Tanács által létrehozott, strasbourgi székhelyű ECRI független emberi jogi ellenőrző szerv, ami a rasszizmus, származás, bőrszín, állampolgárság, vallás, nyelv, szexuális irányultság és nemi identitás alapján történő megkülönböztetés, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelemmel kapcsolatos kérdésekre szakosodott. Az ECRI az Európa Tanács tagállamaiban vizsgálja a rasszizmus és intolerancia helyzetét, majd javaslatokat fogalmaz meg arról, hogy miként lehetne a problémákat kezelni. Az 1998 óta ötévenként kiadott jelentésekből az idei a hatodik, aminek a munkálatai még a covid előtt, 2018 végén kezdődtek.

A homoszexualitás és a pedofília párhuzamba állítása elősegíti az LMBTQI-fóbia kialakulását

Az egyre ellenségesebb politikai környezet és több korlátozó törvény elfogadása miatt az ECRI-jelentés az LMBTQI emberek helyzetének romlását tekinti az egyik legnagyobb problémának. A kormány kihasználva a covid okozta felfordulást, „veszélyhelyzetet" hirdetett, majd gyorsított eljárással, minden érdemi nyilvános egyeztetés nélkül gyorsan módosított egy csomó olyan jogszabályt, ami sokat rontott az LMBTQI emberek egyenlőségének helyzetén. Ilyen volt az anyakönyvi nyilvántartásban a „nem” kategóriának a „személy születéskor nyilvántartott neme" (születési nem) kategóriával való felváltsása, amit, ha egyszer rögzítették, később már nem lehet megváltoztatni.

Az Alaptörvény, a Polgári Törvénykönyv és a gyermekvédelmi törvény 2020-as módosításai után már csak a házaspárok fogadhatnak örökbe, miközben az azonos neműek, akik élettársi kapcsolatban élnek, az egyedülállók és a nem házasok örökbefogadását – hacsak a családügyi miniszter külön engedélyt nem ad rá – de facto megtiltották.

De az ECRI-kritikák listája nem itt ér véget. A 2020 októberében megjelent Meseország mindenkié című, LMBTQI-szereplőket is bemutató gyerekkönyv miatt 2021 júniusában egy újabb LMBTQI-ellenes húzást hajtott végre a kormány: olyan törvénymódosítást eszközölt, ami megtiltotta vagy korlátozta a különböző nemi identitások és szexuális irányultságok bármilyen ábrázolását vagy megvitatását a közszférában, beleértve az iskolákat és a médiát. A törvény ma a 18 éven aluliak számára tiltja vagy korlátozza az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amelyek „a születéskori nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, nemváltozást vagy homoszexualitást propagálják vagy ábrázolják". Ráadásul ezeket a módosításokat egy olyan törvényjavaslathoz csatolták, melynek célja az volt, hogy a pedofília büntethetőbbé váljon. Emiatt az Európa Tanács emberi jogi biztosától az Egyesült Nemzetek Szervezetén át a hazai civilekig sokan tiltakoztak, így az Európai Parlament kérésére az Európai Bizottság 2021 júliusában kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A 2022. áprilisi választások során a törvény egyes elemeit népszavazásra bocsátották, de a szavazatok nem érték el az érvényességhez szükséges számot, így a népszavazás eredménye nem volt hatással a törvény alkalmazására. A homoszexualitás és a pedofília párhuzamba állítása az ECRI szerint erősíti a megbélyegzést és az előítéleteket, és elősegíti az LMBTQI-fóbia kialakulását – olvasható a jelentésben.

Az iskolaőröket bevezető törvény alapján már a 12 éves gyerekek is büntethetők, ha nekimennek a tanáraiknak

Az iskolaőr-rendszer sem tetszik az ECRI-nek, derül ki a jelentésből. 2020 júliusában az Országgyűlés olyan új törvényt fogadott el az iskolai erőszak felszámolásáról és megelőzéséről, ami létrehozta az iskolákban a biztonságot szavatoló iskolaőrök rendszerét. A rendőrség felügyelete alatt működő iskolaőrök az iskolák területén akár kényszerítő intézkedéseket is alkalmazhatnak, ráadásul, ha a gyerek bármilyen bűncselekményt elkövet, a családi pótlék egy éven át felfüggeszthető. A ma körülbelül 500 iskolában működő iskolaőr-rendszer az ECRI szerint felveti a nehéz körülmények között élő és alacsony jövedelmű családokból származó tanulók, elsősorban a roma gyerekek megbélyegzésének kockázatát. „Miközben a biztonságos iskolai környezet alapvető feltétele a tanárok és a diákok megfelelő együttműködésének az iskolai erőszak elleni küzdelem leghatékonyabb módja a szankciók helyett a megelőző intézkedések meghozatala lenne. Ilyenek lehetnek például a támogató személyzet, például a tanársegédek, szociális munkások és iskolapszichológusok számának növelése” – áll az ECRI jelentésében, ami külön megemlíti azt a kevésbé közismert szabályt, miszerint a törvény a közszolgálati feladatot ellátó dolgozók (így a tanárok) elleni cselekmények esetében 12 évre csökkenti a büntethetőségi korhatárt.

A romák életét tönkreteszi a rendszerszintű rasszizmus

Az ECRI szerint a legkiszolgáltatottabb és a legmarginálisabb csoport Magyarországon továbbra is a romáké, akik a becslések szerint a lakosság mintegy 8 százalékát teszik ki. A legtöbb roma élete ördögi kör, amiben a rossz minőségű iskola a későbbi munkaerő-piaci lehetőségeket korlátozza, ez pedig legtöbbször a lakhatási szegregációval is együtt jár: a romák sokszor az ország legfélreesőbb helyein, cigánytelepeken sínylődnek, ahonnan nemhogy elköltözni nem lehet, de még orvoshoz nem jutnak el, ami a roma nőket különösen súlyosan érinti. A szegénység, a megkülönböztetés és a megbélyegzés egymással összefüggő problémái miatt az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) adatai szerint a roma háztartások szegénységi kockázata minden javulás ellenére még mindig háromszorosa a nem romákénak.

A törékeny egzisztenciák miatt a romákat a covidjárvány is súlyosabban érintette – írja a jelentés. A magas halálozás mellett sokan azok közül, akiknek eleve bizonytalan munkáik voltak és megtakarításokkal sem rendelkeztek, még mélyebb szegénységbe kerültek ezekben a hónapokban. Bár az ECRI-jelentés üdvözli a magyar kormány Nemzeti társadalmi befogadási stratégiáját, amiben a romák helyzetét kilenc területen igyekszik javítani, úgy látja, hogy a stratégiában foglaltakat „különösen helyi szinten nem hajtották végre teljes mértékben, és a romák helyzete továbbra is nehéz”.

Nem a diszkrimináció szűnt meg Magyarországon, hanem az érdemben ezzel foglalkozó hatóságot számolták fel...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.