2023. július 13., csütörtök

ELÚSZIK A REMÉNY, HOGY 21 MAGYAR EGYETEM HALLGATÓI HOZZÁFÉRHESSENEK AZ ERASMUSHOZ

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2023.07.13.


A Válasz Online megtudta: az alapítványokhoz kiszervezett magyar egyetemek diákjai nagy valószínűséggel nem jelentkezhetnek a 2024-es EU-s ösztöndíjra, és a kutatási támogatások sem szabadulnak fel a tanárok előtt. Az Európai Bizottság szerdán nyilvánvalóvá tette: szeptember 1-ig módosítani kellene a magyar törvényeken, de úgy, hogy a határidőig két EU-s intézmény még értékelje is a szöveget. Csakhogy a parlament ősz előtt a mostani állás szerint össze sem ül.

Szinte esélytelen, hogy a magyar állam által magánkézbe adott huszonegy egyetem diákjai részesülhessenek az Erasmus-ösztöndíjból szeptembertől – értesült brüsszeli forrásaitól a Válasz Online. Ennek belátásához elég végigvenni, minek kellene történnie, hogy ne így történjen. Először is: a magyar félnek új törvényt kell hoznia az alapítványi egyetemek kurátorairól. Ha lesz konkrét törvény, akkor utána egy hónapja lesz az Európai Bizottságnak a törvény elemzésére, és ha megfelelőnek tartja, akkor javasolja a Tanácsnak, hogy oldja fel a szankciót, amely jelenleg kizárja a magyar diákok jelentős részét az Erasmus ösztöndíjakból. A Tanács ezután mérlegel, majd dönt. Ahhoz, hogy az ősszel kezdődő tanévben a diákok jelentkezhessenek az ösztöndíjakra,

szeptember elsejéig a fent leírt folyamatot végig kellene vinni.

A fenti menetrendet szerda délben, az Európai Bizottság szokásos napi sajtótájékoztatóján mondta el a szervezet szóvivője, miután a Népszava és az Euronews brüsszeli tudósítója is rákérdezett, hogyan áll az egyezkedés a magyar kormány és a Bizottság között az Erasmus-ösztöndíjak ügyében.

A szóvivő ugyan nem mondta ki azt, hogy a menetrend teljesítése irreális, de alaposabban végiggondolva egyértelmű, hogy csak nagyon nehezen lenne teljesíthető. Több brüsszeli forrásunk is megerősítette, hogy a Bizottságnál arra számítanak: a szankció érvényben marad. A mostani állás szerint ugyanis szeptemberig már nem ülésezik a nyári szünetre vonult magyar parlament. Elvben össze lehetne hívni, de meglepő lenne, ha Kövér László házelnök ezt azért tenné meg, hogy teljesítse az Európai Bizottság elvárását. Főleg azért, mert ha a magyar törvényhozás akarta volna, bőven lett volna ideje az elmúlt egy évben megoldani a problémát.

Ám még ha össze is ülne a parlament és rekordsebességgel elfogadná az unió által elvárt törvényt, akkor is szükség lenne a Bizottság jóindulatára, hogy ne használja ki a rendelkezésére álló egy hónapot az új jogszabály vizsgálatára, és így legyen idő a szankció feloldásáról dönteni a Tanácsban is. Ha tehát a jövő héten megszavaznák a Kossuth téren, amit kell, akkor talán lenne még halvány ok az optimizmusra. Ám semmi jele, hogy ez megtörténik. Így viszont az a legvalószínűbb, hogy

az összes vidéki egyetem, és számos budapesti is (például a Corvinus), kimarad az Erasmus-ösztöndíjak következő köréből, illetve továbbra sem kaphat európai kutatási támogatásokat.

A Navracsics Tibor vezette Területfejlesztési Minisztérium csütörtök reggeli közleménye szerint ők már egy hónapja kiküldtek egy javaslatot Brüsszelbe, amiben bemutatták, hogy milyen törvénytervezetet fogadna el a magyar parlament a vita megoldása érdekében, ám a Bizottság válaszra sem méltatta őket. A minisztérium szerint ez történt:

„Az Európai Bizottság egy hónapja nem válaszol arra a normaszövegre, amit a magyar kormány kiküldött Brüsszelbe. Ebben a dokumentumban minden, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi, illetve az EU pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, eddig számtalanszor megfogalmazott és számtalanszor át is alakított, minden új brüsszeli követelésre pontos magyar válasz olvasható. Ha Brüsszelnek egy hónap nem elég arra, hogy a magyar normaszövegre válaszoljanak, az csak azt jelentheti, hogy az Európai Bizottság az időt húzza, tehát, ha nem lesz Erasmus-megállapodás, arról nem a magyar kormány tehet majd.”

A Bizottság szóvivője viszont arról beszélt szerdán, hogy ők már egy éve szóltak, hogy milyen változtatásokat akarnak, ezt azóta következetesen képviselik, és hogy

csak kész, már elfogadott törvényt tudnak vizsgálni.

Ez utóbbi kitétel mindenképpen szigorúságra utal, hiszen eddig általános gyakorlat volt, hogy a jogállamisági viták esetén már törvénytervezetekről is hajlandó volt egyeztetni a Bizottság. Így volt ez idén tavasszal például az igazságügyi reformcsomag esetében is...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.