2023. szeptember 13., szerda

MI FOGJUK FINANSZÍROZNI NORVÉGIÁT?

HÍRKLIKK
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2023.09.13.


Orbán Viktor mostani kötcsei beszédében nemcsak uralkodni akarásának dátumát tolta ki, hanem emelte a tétet is. Arról, hogy milyen országot szeretne tizenegy év múlva: „nagyok, erősek és gazdagok akarunk lenni” – mondta, amelyet az egész világ tisztel. Az odavezető út egyik cölöpét abban jelölte meg, hogy hitelfelvevő helyett hitelt nyújtó nemzetté váljunk. Mást is mondott, de most csak ezzel a jóslatával foglalkoznék, annál is inkább, mert ami az utóbbi években történt és várhatóan a közeljövőben történni fog, az éppen, hogy szembemegy e kijelölt céllal. Lehet, hogy Orbán nem tudja, milyen irányokba deformálódott el mára a magyar gazdaság, vagy tudja, de öntelten úgy gondolja, hogy még ezt a valóságtól való orbitális elrugaszkodást is megengedheti. Követve azt az elvet, miszerint akkorát kell hazudni, hogy senkinek sem jusson eszébe kétségbe vonni.


Ebben rám nem számíthat.

Orbán viszonya az államadóssághoz

Orbán Viktor 2010-ben kormányra kerülve, először is megpróbálta elérni az uniónál, hogy a Bajnai Gordon által kiharcolt 3,8 százalékos hiányt engedjék legalább 6 százalékra növelni. Ám az akkori biztos, Almunia csak megmosolyogta. De amikor Kósa Lajos Görögországot idéző szavaira az ország szekere kis híján árokba borult, két nap alatt olyan programot tett le, aminek legfontosabb pontja – a hitelezők megnyugtatására – a korábban elfogadott hiánymutató melletti kiállás volt.

2011-re azonban újból megpróbálta megemeltetni a költségvetési kiadások keretét a Nemzetközi Valutaalappal, ám ez sem sikerült, s „megoldásként” bekövetkezett az IMF szakembereinek kipaterolása (ez volt az első) az országból. Ebben az esztendőben a költségvetési hiány az előző évhez képest a GDP arányában is emelkedett, öt százalék fölé nőtt. Ekkor az EB intett be Orbánnak, kilátásba helyezve bizonyos uniós források zárolását abban az esetben, ha a deficit meghaladná a maastrichti előírás mértékét, a bruttó hazai termék három százalékát.

E múltbeli történéseket csak azért idéztem fel, hogy tudatosítsam: Orbán második kormányzásától kezdve, azt akarta elérni, hogy a költségvetési hiány kiterjesztése (amitől az adósságállomány szaporodik) adjon neki akkora mozgásteret, amiből sikereket tud felmutatni. Mondhatjuk, hogy az államadósság növelésének pártján állt, noha 2010-es kormányprogramjában ennek az ellenkezője mellett foglalt állást...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.