2023. december 17., vasárnap

DRÁMAI, AHOGYAN A MAGYAR OKTATÁSI RENDSZER A LEGSZEGÉNYEBB GYEREKEKKEL BÁNIK

TELEX
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2023.12.17.


Az oktatás egyik legelemibb feladata lenne megadni a felemelkedés lehetőségét kevésbé tehetős családba születő gyerekeknek. Ehhez képest két frissen megjelent tanulmány is azt bizonyítja, hogy a magyar közoktatás borzalmasan teljesít esélykiegyenlítés és társadalmi mobilitás szempontjából.

Ez a folyamat nem most kezdődött. Már a 2015-ös PISA-felmérésből az derült ki, hogy az OECD-országok közül Magyarországon határozza meg leginkább a gyerekek iskolai teljesítményét a társadalmi helyzetük. Magyarán a jómódú szülők gyerekei jobban teljesítenek a tanulásban, ami az egész későbbi életükre kihat: nagyobb eséllyel lesz magas iskolai végzettségük és jól fizető munkájuk, nagyobb eséllyel jutnak megfelelő színvonalú egészségügyi ellátáshoz, tovább élnek, stb. Az oktatási rendszer azok esélyeit javítja a leginkább, akiknek eleve van.

Már a 90-es években is igaz volt ez a magyar oktatásra, és a helyzet azóta még romlott is. Az egyik tanulmány szerint az kétezres évek közepe óta

felgyorsult a legszegényebb gyerekek kiszorulása azokból az iskolákból, ahová a jómódú családok gyerekei is járnak.

Az egyik friss tanulmány Hermann Zoltán, Kertesi Gábor és Varga Júlia A teszteredmények társadalmi egyenlőtlensége és az általános iskolai szegregáció című munkája. Ez is a társadalmi egyenlőtlenség különböző dimenziót bemutató Munkaerőpiaci Tükör című tanulmánykötetben jelent meg, amit minden évben a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) ad ki.

A magyar oktatási rendszer másik rákfenéje a szegregáció. Ezen legtöbbször az etnikai alapú szegregációt értik (olyan osztályok és iskolák alakulnak ki, amelyekbe csak romák járnak), de mint a fenti példa mutatja, az eltérő társadalmi helyzetű gyerekek elkülönülésében is tetten érhető. Az etnikai és a társadalmi alapú szegregáció nagyon szorosan összefügg Magyarországon, a hatásmechanizmusuk is hasonló. Tehát amikor hátrányos helyzetű gyerekekről beszélünk, sok esetben roma gyerekekre kell gondolni.

Az iskolai szegregáció a 90-es évektől kezdve erősödött Magyarországon, részben a szabad iskolaválasztás nyomán. Nemzetközi összevetésben is kiugróan erős nálunk a hátrányos helyzetű gyerekek szegregációja az általános iskolai oktatásban. Ez is magyarázhatja a szegény és a jómódú családból jövő gyerekek tanulmányi teljesítményében látott jelentős különbségeket. Logikus, hiszen a szegregált iskolákban rosszabb az oktatás, a tanári gárda sem a legjobb, kevesebb pénz is jut ezekre az iskolákra, és még lehetne sorolni a hátrányokat.

A Munkaerőpiaci Tükörben megjelent másik szegregációval foglalkozó tanulmány azokat az iskolákat nevezi erősen szegregáltnak, amelyekben a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya 35 százalék felett volt, közepesen szegregáltnak pedig azokat, amelyekben 15 és 35 százalék közötti az arányuk. Nem szegregált pedig az az iskola, amelyben a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya 15 százalék alatt volt. A roma gyerekek arányánál is hasonló értékeket vesznek figyelembe, amikor meghatározzák, melyik iskola számít szegregáltnak. Akkor számít halmozottan hátrányos helyzetűnek egy gyerek, ha a következők közül legalább kettő igaz rá: alacsony a szülők iskolai végzettsége, alacsony a szülők foglalkoztatottsága (például munkanélküliek), rossz lakókörülmények között él.

Ezek az arányok is jól mutatják, hogy a szegregált oktatás pont azokat sújtja leginkább, akik eleve hátrányból vágnak neki az életnek, az iskolarendszer gyakorlatilag bebetonozza a helyzetüket.

Drámai mértékben nőtt a legszegényebbek szegregációja

A tanulmány szerzői azt vizsgálták, hogyan alakult a társadalmi helyzeten alapuló szegregáció, vagyis a legszegényebb és a jobb helyzetű családokból származó gyerekek iskolai elkülönülése 2006 és 2019 között. Arra is választ kerestek, hogyan függ össze a gyerekek társadalmi helyzete az iskolai teljesítményükkel, amihez a 6., 8. és 10. osztályos diákok kompetenciaméréseken született teszteredményeit elemezték. Azért a matematikai és szövegértési készségeket felmérő teszteket nézték, mert ezeket a standardizált teszteket elméletig az összes érintett évfolyamra járó gyerek megírja. Ezenkívül a gyerekek és a szülők egy kérdőívet is kitöltenek, ami a társadalmi helyzetükről szolgál fontos információkkal.

A szegregáció mértékének mérésére szolgáló úgynevezett szegregációs index alapján az alsó és a felső jövedelmi ötödhöz tartozó gyerekek iskolai elkülönülése folyamatosan nőtt 2006 és 2019 között. A növekedés üteme lassult ugyan 2015 után, de a szegregációs index így is 40 százalékkal nőtt ebben az időszakban, ami jelentősnek nevezhető.

Még szomorúbb, hogy elsősorban a legszegényebb gyerekek szegregációja erősödött: közel egy évtized alatt másfélszeresére nőtt a szegregációs indexük, amit a tanulmány szerzői egyenesen drámainak neveznek. (A jómódú családokból származó gyerekek elkülönülése a társadalom többi részétől sokkal kisebb mértékben nőtt ezekben az években.)...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.