2024. március 31., vasárnap

PALOTÁS JÁNOS: GYERMEKELLENESSÉG MONORON

NÉPSZAVA
Szerző: PALOTÁS JÁNOS
2024.03.31.


Orbán Viktor Magyarországán az igazság, az emberi értékek, köztük is kiemelten a gyermekek melletti elkötelezettség körül lassan elfogy a levegő – az erkölcsi romlottság, a bűn térhódítása ma már létező valóság. Kérdés, hogy a miniszterelnök „gyermekvédelmi békeajánlatára” kapitulálunk, vagy követeljük, hogy az emberi jogok és értékek mellett elkötelezett nemzetként élhessünk a saját hazánkban.


Ennek tudatosítása alapvető fontosságú a jövőnkre nézve. Ezért is döntöttem úgy még 2019 őszén, amikor egy édesanya, aki régi ismerősöm, védelmet kérve gyermekeinek megkeresett, hogy szakértői, szakújságírói szinten teljes mélységében bekapcsolódok három kiskorú gyermeke védelmébe. A gyermekjog, a gyermekek végtelen szeretete mindig is meghatározta az életemet, így természetessé vált az is, hogy az évek során, a dokumentumok elemzése közben az érintett gyermekek nagyon közel kerültek hozzám; ezért eldöntöttem, amíg élek, követni fogom a sorsuk alakulását. Elfogadhatatlan, hogy a gyermekvédelem korábban elképzelhetetlen mélységbe süllyedjen (szerencsére van kivétel). A legelején elmondtam az édesanyának, hogy mindvégig a valós gyermeki érdeket fogom képviselni, ha úgy adódna, akár vele szemben is, amit ő elfogadott.

2019-ben jeleztem a Monori Járásbíróságon és a konkrét ügyekben illetékes Budapest Környéki Törvényszéken, hogy a vizsgálódásaim célja a konkrét ügyön túl, vizsgálni annak társadalmi hatásait és bemutatni az írott sajtóban, majd egy jogi szakkönyv formájában. Négy év több mint fél tucat eljárása, közel húsz bírói tanács tárgyalásvezetése és ítélkezése, ötvennél több tárgyalás, és közel ezer oldalnyi dokumentum már elégséges minta az első összegzéshez, melyből az olvasó is érezheti, de akár tudhatja is, hogy itt valami nagyon nincsen rendben.

A konkrét eljárás orbáni kegyeltje a bicskei gyermekbántalmazó Vásárhelyi Jánossal szinte egykorú, szintén pedagógus végzettséggel bíró, inkább a bántalmazások verbális formáiban élenjáró apa, aki Monor politikai elitjébe is mélyen beágyazott. A személyiségéről szóló, a hatóság által készíttetett igazságügyi szakértői vélemény, bizony, a helyben elképzelt hatósági döntésekkel alapjaiban ment szembe. E szakértői ténymegállapítások ismeretében az alább kiemelt gondolatok megítélése biztosan nem fog gondot okozni az olvasók számára. (Lásd keretes írásunk.)

Pest megyében, az orbáni erkölcs vezérelte helyi kapcsolatrendszerben, a feltárt személyiséggel rendelkező pedagógus apa megtalálta a hívatását – nem is akárhol, a gyermekvédelemben, és tanítói állásokban. A szakértői vélemény ismertté válása után az agresszív, erőszakos, hazudozó és a gyermekeket veszélyeztető apa álláshalmozóként helyezkedhetett el legalább két megyei gyermekotthonban (a Kossuth Lajos, valamint az Esze Tamás Gyermekotthonokban). Tanít, illetve tanított több általános iskolában, köztük Nagytarcsán, Maglódon. Különösen figyelemreméltó továbbá, hogy kiváló pedagógus minősítéssel szerződhetett legalább négy – a Monori-, a Kelet Pesti-, a Közép Budai- és a Dunakeszi- – Tankerületi Központtal, amelyek felügyeletét az a kormányhivatal látja el, amely aktív részese volt az eljárásoknak. Így a munkáltatók aligha hivatkozhatnak arra, hogy nem tudtak munkavállalójuk személyiségzavarairól.

A tankerületek által támogatott apa személye magyarázattal szolgál arra is, hogy volt kollégái az egyes eljárásokban miért is álltak aktívan az ő oldalán, miközben hangoztatták az elfogulatlanságukat. Az elfogulatlanként adott, s a bírósági eljárásokban pedagógiai szakvéleményként idézett dicsérő nyilatkozataikkal csak az a baj, hogy arról a volt kollégájukról szóltak, akiről mára kiderült: igazoltan aljas szándékkal, valótlan állítások sokaságával kísérelte meg bosszúból három kiskorú gyermekét megfosztani az édesanyjuktól, az édesanyát pedig a gyermekeitől.

Magam részéről úgy vélem, s ebben támogat a Gyermekek jogairól szóló New Yorkban kelt, és Magyarországon 1991-ben törvénybe foglalt egyezmény is, hogy ennél nagyobb bűnt gyermekekkel szemben elkövetni nem lehet! Ezért is jogos az a kétkedő kérdésem, hogy mi állhat amögött, hogy Monoron a nyomozóhatóságnak, az ügyészségnek és a járásbíróságnak sem külön-külön, sem együttesen nem sikerült döntéseikkel rátalálniuk az igazságra, minden döntésük végén a gyermekeit a személyes bosszúja érdekében beáldozó apa mellett kötelezték el magukat. A választ döntsék el az olvasók!
...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.