Szerző: SZABÓ ANDRÁS, GALAVITS PATRIK, PETHŐ ANDRÁS
2024.10.09.
A vita azzal indult, hogy a gazdaságfejlesztésért felelős Nagy szóba hozta azokat az áprilisban publikált adatokat, amelyek szerint az év elején egész Európában jelentősen visszaesett az elektromos autók eladása. Mivel a magyarországi akkumulátorgyárakban az elektromos autókhoz szükséges akkumulátorokat gyártanak, a keresletcsökkenés Magyarországon is éreztette hatását, és tavasztól a hazai akkumulátorgyárak termelése bezuhant.
Nagy a kormányülésen azt kezdte el pedzegetni, a magyar kormány jól tette-e, hogy emellett a technológia mellett kötelezte el magát. A miniszter ezzel arra utalt, hogy a Szijjártó vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium az elektromos autók iránti növekvő keresletben bízva az elmúlt években egymás után tárgyalta le és jelentette be az újabb akkumulátorgyár-építési projekteket.
A történtekről információkkal rendelkező forrás szerint Nagy meglehetősen „vehemensen” vetette Szijjártó szemére, hogy a külügy rosszul mérte fel a helyzetet, és az akkumulátorgyártással „nem jó lóra” tett. A forrás szerint Szijjártó nem jött zavarba, beleállt a vitába, és megpróbálta félresöpörni Nagy érveit. Azzal vágott vissza, a piac általában úgy működik, hogy a kezdeti fellendülést visszaesés követi, az eladások azonban szerinte később vissza fognak állni egy magasabb szintre.
A kormányülésen jelenlévő miniszterelnök nem szólt hozzá a vitához, csupán érdeklődve hallgatta két minisztere összecsapását. A későbbi fejlemények alapján azonban ez az epizód biztosan nem ártott Nagy Mártonnak. Amikor július elején Orbán Viktor átszabta minisztereinek hatáskörét, több feladat is Szijjártótól Nagyhoz került át. Ezek közé tartozott például annak meghatározása, hogy mely országokból érkezhetnek vendégmunkások Magyarországra.
Nemcsak a külügyminiszter veszített területeket Nagy Mártonnal szemben. A ma már egyszerűen csak nemzetgazdasági miniszteri címet használó Nagy több másik kormánytag, például Varga Mihály pénzügyminiszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Tuzson Bence igazságügyi miniszter kárára is terjeszkedett már. Egy kormányzati forrás szerint a kormányüléseken rendszerint konfrontatív stílusban megszólaló Nagy ezeken a tanácskozásokon sem szokott titkot csinálni abból, ha szemet vet egyik minisztertársa területére, arról mindig nyíltan szokott beszélni.
A miniszter ezt általában azzal magyarázza, hogy a kormány egyik kiemelt céljához, a gazdasági növekedés beindításához egy erős gazdasági minisztérium kell, egy erős tárcának pedig egyre több új eszközre van szüksége. Nagy fokozatosan terebélyesedő portfóliója azt mutatja, hogy Orbán elfogadja a gazdasági minisztere érveit, és megadja neki a kívánt újabb hatásköröket. Nagy ennek eredményeként rövid idő alatt rendkívül megerősödött, Rogán Antalhoz és Gulyás Gergelyhez hasonlóan tagja lett az Orbánhoz legközelebb álló miniszterek alkotta úgynevezett belső kormánynak. Ők azok, akiket a miniszterelnök nemcsak utasít, hanem a véleményüket is meghallgatja.
A történtekről információkkal rendelkező forrás szerint Nagy meglehetősen „vehemensen” vetette Szijjártó szemére, hogy a külügy rosszul mérte fel a helyzetet, és az akkumulátorgyártással „nem jó lóra” tett. A forrás szerint Szijjártó nem jött zavarba, beleállt a vitába, és megpróbálta félresöpörni Nagy érveit. Azzal vágott vissza, a piac általában úgy működik, hogy a kezdeti fellendülést visszaesés követi, az eladások azonban szerinte később vissza fognak állni egy magasabb szintre.
A kormányülésen jelenlévő miniszterelnök nem szólt hozzá a vitához, csupán érdeklődve hallgatta két minisztere összecsapását. A későbbi fejlemények alapján azonban ez az epizód biztosan nem ártott Nagy Mártonnak. Amikor július elején Orbán Viktor átszabta minisztereinek hatáskörét, több feladat is Szijjártótól Nagyhoz került át. Ezek közé tartozott például annak meghatározása, hogy mely országokból érkezhetnek vendégmunkások Magyarországra.
Nemcsak a külügyminiszter veszített területeket Nagy Mártonnal szemben. A ma már egyszerűen csak nemzetgazdasági miniszteri címet használó Nagy több másik kormánytag, például Varga Mihály pénzügyminiszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Tuzson Bence igazságügyi miniszter kárára is terjeszkedett már. Egy kormányzati forrás szerint a kormányüléseken rendszerint konfrontatív stílusban megszólaló Nagy ezeken a tanácskozásokon sem szokott titkot csinálni abból, ha szemet vet egyik minisztertársa területére, arról mindig nyíltan szokott beszélni.
A miniszter ezt általában azzal magyarázza, hogy a kormány egyik kiemelt céljához, a gazdasági növekedés beindításához egy erős gazdasági minisztérium kell, egy erős tárcának pedig egyre több új eszközre van szüksége. Nagy fokozatosan terebélyesedő portfóliója azt mutatja, hogy Orbán elfogadja a gazdasági minisztere érveit, és megadja neki a kívánt újabb hatásköröket. Nagy ennek eredményeként rövid idő alatt rendkívül megerősödött, Rogán Antalhoz és Gulyás Gergelyhez hasonlóan tagja lett az Orbánhoz legközelebb álló miniszterek alkotta úgynevezett belső kormánynak. Ők azok, akiket a miniszterelnök nemcsak utasít, hanem a véleményüket is meghallgatja.
Nagy Márton ezzel lényegében azt a pozíciót foglalta el, amelyet korábban Matolcsy György töltött be évtizedeken át Orbán mellett. Ahogy a Direkt36 cikksorozatának első részéből kiderült, a miniszterelnök az elmúlt néhány évben veszítette el bizalmát a jelenleg az MNB-t vezető Matolcsyban, és ő ugyan megpróbált visszakapaszkodni Orbán belső körébe, de nem járt sikerrel. Matolcsy számára különösen fájdalmas volt ez, mert Nagy Márton korábban az ő protezsáltja volt a jegybanknál, és rajta keresztül ismerte meg Orbán is. Vagyis lényegében Matolcsy nyitotta meg az utat Nagy Márton előtt, aki végül kiütötte őt a nyeregből.
Az elmúlt években egyre gyengébb eredményeket felmutató Orbán-féle gazdaságpolitika működéséről szóló cikksorozatunk második részében erre a személyes drámai fordulatokban is bővelkedő váltásra, Nagy Márton felemelkedésére koncentrálunk. Ebből többek között kiderül az is, hogy Nagynak jelentős szerepe volt a 2022-es választási kampány gazdasági intézkedéseinek kidolgozásában, amelyek hozzájárultak a Fidesz újabb kétharmados győzelméhez. Tőle származott például az ársapkák ötlete is, amelyet a kormány vezetői annak ellenére felkaroltak, hogy tudták, az árkorlátozások növelni fogják az inflációt.
Ez a történet sokat elárul nemcsak a miniszterelnök személyzeti politikájáról, hanem arról is, miként születnek a gyakran ellentmondásos, rövid távon esetleg politikai hasznot hozó, de hosszabb távon újabb problémákat generáló gazdasági döntések...
Az elmúlt években egyre gyengébb eredményeket felmutató Orbán-féle gazdaságpolitika működéséről szóló cikksorozatunk második részében erre a személyes drámai fordulatokban is bővelkedő váltásra, Nagy Márton felemelkedésére koncentrálunk. Ebből többek között kiderül az is, hogy Nagynak jelentős szerepe volt a 2022-es választási kampány gazdasági intézkedéseinek kidolgozásában, amelyek hozzájárultak a Fidesz újabb kétharmados győzelméhez. Tőle származott például az ársapkák ötlete is, amelyet a kormány vezetői annak ellenére felkaroltak, hogy tudták, az árkorlátozások növelni fogják az inflációt.
Ez a történet sokat elárul nemcsak a miniszterelnök személyzeti politikájáról, hanem arról is, miként születnek a gyakran ellentmondásos, rövid távon esetleg politikai hasznot hozó, de hosszabb távon újabb problémákat generáló gazdasági döntések...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.