Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2025.01.23.
Kalifornia történetének legnagyobb városi tűzvésze a kulturális örökségben is súlyos pusztítást végzett. A legrosszabbat szerencsére sikerült elkerülni: a Getty Villa megmenekülésének sztorija mutatja, hogy mennyit számít kritikus helyzetben a megfelelő felkészültség. Hasonló módon azonban egész negyedeket megmenteni nem lehetett volna. A felelőtlen várospolitika vezetett oda, hogy százezrek építenek házat tűzveszélyes területeken.
A január 7-én fellobbant, legalább 27 halálos áldozatot követelő Los Angeles-i tűzvész az Egyesült Államok történetének egyik legsúlyosabb természeti katasztrófája. Ráadásul még nincs is vége: cikkünk írásakor újabb evakuálásokról, ismét felcsapó lángokról jönnek a hírek. A pusztítás szinte felfoghatatlan. Porig égett városrészekről láthattunk képeket már hetekkel ezelőtt is, ahol csak az elpusztult házak kéményei maradtak állva. Mintha atombombát dobtak volna a nyugati világ egyik legjelentősebb városára.
A tűz egyszerre öt helyen tombolt a Los Angeles körüli hegyekben, és a beépített területekre betörve a legnagyobb pusztítást Pacific Palisades, Malibu illetve Altadena külvárosokban végezte. Az elpusztult épületek száma több mint 12 ezer, a katasztrófa tetőpontján körülbelül 200 ezer embert kellett evakuálni. Bár Dél-Kaliforniában a természeti adottságok miatt rendszeresek a tűzvészek, a mostani katasztrófa léptéke minden korábbit felülmúl.
Ebben a cikkben azokról a kulturális értékekről lesz szó, amelyek odavesztek a tűzvészben, vagy éppen megmenekültek. Hiszen Los Angeles – bár ezt talán kevesebben tudják, mint hogy itt laknak a sztárok – nagyon jelentős modern építészeti örökséggel rendelkezik. Érdemes azonban egy rövid kitérőt tenni azzal kapcsolatban, hogy milyen okok vezettek ehhez a súlyos katasztrófához.
Még bőven tombolt ugyanis a tűzvész, amikor már megjelentek az ellentétes magyarázatok, mégpedig a szokásos progresszív-konzervatív frontvonal mentén elrendeződve. Az egyik oldalon a klímakatasztrófa újabb bizonyítékát látták a minden korábbinál nagyobb tűvészben, a másik oldalról pedig Kalifornia demokrata kormányzóját, Gavin Newsomot és Los Angeles ugyancsak demokrata polgármesterét, Karen Basst hibáztatták. Az előbbi azért, mert állítólag egy kisméretű, ritka folyami hal védelmében megakadályozta, hogy új víztározókat építsenek Los Angeles körül, a másikat azért, mert megvágta a városi tűzoltóság költségvetését, és progresszív tűzoltóparancsnokot nevezett ki, aki a fenntarthatóság és a sokszínűség erősítését nevezte meg céljai között. (Ugyanezen tűzoltóparancsnok egyébként szintén a polgármestert hibáztatta a pénzügyi megszorítások miatt.)
Demokrata oldalról tehát az ember okozta klímaváltozás, republikánus oldalról a túlzásba vitt környezetvédelem és a liberalizmus lett megnevezve fő okként.
Nem kérdés, hogy Los Angeles nem volt felkészülve a tűzvészre. A legsúlyosabb példának a Santa Ynez-víztározó esete látszik, amiről kiderült: február óta üresen állt, mivel burkolata megsérült, leeresztették, és a javítással közel egy év alatt is képtelenek voltak végezni – az elhúzódó közbeszerzési procedúra miatt. Ezzel kapcsolatban Gavin Newsom kormányzó vizsgálatot rendelt el.
Az valóban nem normális állapot, hogy csontszárazon áll egy 450 millió literes víztározó, és közben a városi tűzoltók nem találnak vizet az oltáshoz az utcai tűzcsapokban, mivel annyira lecsökkent a nyomás, hogy a magasabban fekvő városrészekben alig volt a rendszerben víz. Ugyanakkor a sokat látott tűzoltók azt is elmondták: az idei katasztrófa olyan rendkívüli időjárási viszonyok között bontakozott ki, hogy érdemben alig tudtak volna többet tenni ellene, ha több vizük lett volna az oltáshoz. Ebben a két döntő tényező a hónapok óta tartó rendkívüli szárazság és a tűz idején különösen erős Santa Ana-szél volt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.