2025. január 31., péntek

„ÉVEKIG KERINGENEK A SZÜLŐK ÉS A GYEREKEK A RENDSZERBEN” – ÖTVEN-HATVAN GYERMEKPSZICHIÁTER VAN AZ ORSZÁGBAN

SZABAD EURÓPA
Szerző: BIHARI ÁDÁM
2025.01.31.


Alig van gyermekpszichiáter az országban, miközben több százezer gyereknek lehetnek pszichiátriai problémái. Az ellátás szakadozott, emiatt a felnőtt munkaképtelenek ötödénél mentális egészségügyi probléma az ok. Divat-e pszichiátriai kezelésre járni, és ha igen, ez már maga a tünet? Több lett-e az ADHD-s, és miért bujkálnak az SNI-sek? Az egyre ritkább foglalkozás egyik hazai művelőjével, Kollárovics Nóra gyermekpszichiáterrel beszélgettünk
.


Egy kilenc és fél milliós országban élünk, ahol a lakosság majdnem húsz százaléka 18 év alatti, köztük több mint tizenöt százalék a pszichiátriai problémák előfordulási aránya, ami közel 273 ezer érintett gyereket jelent. Ehhez képest a legutóbbi adatok szerint Magyarországon ötven-hatvan gyerekpszichiáter praktizál. Ez szakmán belülről is olyan ijesztőnek tűnik, mint kívülről?

Érdemes hozzátenni, hogy még ezen a létszámon belül is vannak kollégáink, akik nyugdíj mellett járnak vissza dolgozni a gyerekek, illetve családok mellé. Valóban nagyon kevesen vagyunk. Ráadásul szélsőséges a területi eloszlás is; Budapestre centralizálódik a legtöbb gyermekpszichiáter.

Igaz, hogy van elérhető sürgősségi és fekvőbeteg-ellátás Pécsett, Debrecenben, Szegeden is, a szakrendelői hálózatban viszont országszerte óriási hiány van. Északkelet-Magyarországon – ha jól tudom – egy kollégánk dolgozik, ő látja el az egész régiót szakrendelés keretében Miskolcon.

Ideális esetben a gyermekpszichiáter nem egyedül dolgozik, hanem társszakmákkal, vagyis pszichológusokkal, gyógypedagógusokkal, pedagógusokkal, gyermekvédelmi szakemberekkel együtt...

Szintén hiányszakmák.

Igen, és pont ez vezet a szakadozott ellátáshoz, hogy mindenhol kapacitáshiány van, ami miatt nem tudjuk rendesen megvédeni a gyerekek mentális egészségét megelőzéssel. A legkevésbé éppen a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő gyerekek és családok jutnak el a szakellátásba.

A sürgősségi gyermekpszichiátriai ellátás viszont több nyugat-európai, de akár skandináv országhoz képest is egész gördülékenyen működik Magyarországon.

Ha egy gyereknél úgynevezett veszélyeztető magatartás lép fel, tehát nagyon nagy bajba kerül – mondjuk megnő az öngyilkosság veszélye, vagy úgy tűnik, hogy elveszítette a kapcsolatot a valósággal, és pszichotikus epizód lehetősége merül fel –, akkor viszonylag hamar, rövid időn belül látja szakember, mivel azonnal köteles fogadni az ügyeletes gyermekpszichiátria. Ez persze a kollégák óriási erőfeszítéseinek köszönhető elsősorban, és hozzájárul a jelentős túlterheltségükhöz is.

A nehézség inkább ott nyilvánul meg, amíg idáig eljutunk. A diagnosztikus kivizsgálás többnyire több ülésben zajlik, sok információra alapozva, emiatt pedig várólisták alakultak ki. Ezek most már elég hosszúak.

Mennyire?

Fél év, egy év. Attól is függ, hogy mi a nehézség, illetve milyen korcsoportról van szó. A kisebb gyerekeknél, ahol jellemzően az eltérő idegrendszeri fejlődési állapotok, például az autizmus vagy a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) megerősítése vagy kizárása a kérdés, ott hosszabbak, de a serdülő korosztályban, ahol inkább a hangulati és szorongásos zavarok vannak előtérben, ott is több hónap lehet.

De ez nem specifikusan magyar sajátosság, Európában máshol is így van, sőt számos nyugat - és észak-európai országhoz képest itthon kifejezetten rövidek a várólisták...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.