2025. január 21., kedd

KÖZÉPISKOLAI FELVÉTELIK: ÉRTELMETLEN STRESSZ, ÉLETRE SZÓLÓ SIKER VAGY KUDARC

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2025.01.21.


Szombaton eddigi életük legnagyobb feladatával kellett megbirkózniuk azoknak a negyedikes, hatodikos és nyolcadikos tanulóknak, akik valamelyik gimnáziumban szeretnének ősztől továbbtanulni. Az Oktatási Hivatal központi írásbeli vizsgát rendelt el magyarból és matematikából, 10–10 feladatot kellett megoldani a jelentkezőknek 45–45 perc alatt, közte néhány perces szünettel, hogy fejben „át tudjanak kapcsolni” a következő tesztre. Mindkét tárgyból 50-50 pontot lehetett szerezni, de tavaly a három korosztály átlaga egyik tárgyból sem érte el a 40 pontot. „Semmi meglepetés nincsen abban, hogy a magyar diákok tanulási teljesítménye ilyen eredményeket mutat. A 2012-ben elfogadott Nemzeti alaptanterv, de egyik rendszerátalakító intézkedés sem a megoldás jó működés, a minőség felé vezető úton, ráadásul a diákok és a pedagógusok is túl vannak terhelve” – állapította meg a Hírklikknek Ercse Kriszta, oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szóvivője.


Véleménye szerint okos dolog egy ilyen stressznek kitenni a 10-14 éves gyerekeket?

Ezt a kérdést minden esztendőben feltesszük. Minden évben megkérdezzük a szülőket, néha a diákokat is, de hiába írjuk le szinte valamennyien – oktatási szakértők, gyerekpszichológusok –, hogy ez egy teljesen felesleges vizsga, ráadásul egy káros traumának is kitesszük a gyerekeket. Magam sem tudom, hogy mi szól mellette, erre még nem sikerült rájönnöm. Nem tudok mit kezdeni azokkal az érvekkel sem, amelyeket a kormányzati szervek felsorolnak. „Valahogy mérni kell, hogy a legjobbak kerüljenek be”, mondják, de ez cseppet sem szakmai érv, semmi köze a pedagógia és neveléstudomány által elérhető korszerű gondolkodási keretekhez.

Egy-egy iskolatípus váltásakor nem tartja szükségesnek a jelentkezők felkészültségének felmérését?

Azt elfogadom, hogy valamilyen módon meg kell mérni, jó, ha képet kapunk a gyerekek tudásszintjéről, már csak azért is, hogy a középiskolában nagyjából közel azonos tudásszinttel kerüljenek egy-egy osztályba a diákok. De a dolog ennél összetettebb. Semmi értelme egy ilyen stresszes vizsgának, csak néhány napos fejfájást okoz a családokban. Akik különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hová, melyik iskolába menjen tovább a csemetéjük, azoknál komoly traumát kiválthat a gyerekekben is, a szülőkben is a felkészülés egész folyamata. Magam is ismerek olyan szülőket, akiknek a gyerek felvételije hetekig tartó pánikbetegséget okozott. Mi szükség van erre? Ráadásul a kutatások igazolják, pontosan tudjuk, hogy egy mérés nem mérés, semmit nem árul el a gyerek valódi tudásáról, készségeiről, képességeiről. Számos külső és belső körülmény befolyásolhatja a gyermek aznapi teljesítményét, amelyekre nincs ráhatásunk. Nahalka István több tanulmányában megpróbálta már érthető módon leírni, hogy ennek a korai felvételi eljárásnak nincs értelme, annyira megbízhatatlan a végeredmény, cserébe óriási a tét, legalábbis ott és akkor annak látszik. Azon az egy vizsgán életre szólóan eldőlhet valakinek a sorsa, ha a gyereknek éppen rossz napja van, de számos más olyasmi is befolyásolhatja a pillanatnyi teljesítményét, ami fölött nincs kontrollunk...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.