Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2025.01.15.
Az osztrák Herbert Kickl lerombolja Európa populizmusellenes tűzfalát – írja a Politico annak kapcsán, hogy a tavaly szeptemberi parlamenti választáson első helyen végzett, szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt elnöke kapott Bécsben kormányalakítási megbízást. A brüsszeli portál megállapítása szerint Kickl felemelkedése véget vet annak, hogy az Európai Unió tagállamaiban a populista politikusokat évtizedek óta távol tartották a hatalomtól. Ha elnyeri a kancellárságot, és az EU-országok vezetőinek legközelebbi csúcstalálkozóján ő jelenik meg, a legkeményebb tiltakozás, amire számítania kell, az néhány bártortalan testbeszéd-megnyilvánulás és a mosoly hiánya lesz – olvasható a cikkben. A szerzők emlékeztetnek arra: 25 évvel ezelőtt az Európai Unió még felháborodással reagált annak a lehetőségére, hogy Jörg Haider szélsőjobboldali poltikus bekerülhet a kormányba, és az szemmel láthatóan páriává tette Ausztriát.
A cikk kitér arra, hogy Kickl a másod-, sőt a harmadgenerációs bevándorlóknak is az úgynevezett „remigrációt” helyezte kilátásba, de az EU-vezetők azt remélik, hogy mégsem bizonyul majd annyira romboló hatásúnak, mint amilyennek eddigi állásfoglalásai alapján ígérkezik. Alexander Schallenberg, aki a lemondott néppárti Karl Nehammer helyett most átmeneti jelleggel ellátja a kancellári teendőket, Brüsszelbe repült, hogy biztosítékot adjon arra: Ausztria megbízható, konstruktív és erős partner marad az Európai Unióban, valamint a világban. Két uniós diplomata valószínűtlennek mondta a Politicónak nyilatkozva, hogy az Unió részéről bármilyen hivatalos tiltakozás lenne, ha Kickl kancellárrá válik.
Ez – írja a portál – összhangban van a Magyarország irányában mutatkozó hozzáállással, hiszen Budapestnek sem kellett szembenéznie tiltakozással, leszámítva azt, hogy a védelmi tanácsülésen nem lehetett házigazda, holott Orbán Viktor miniszterelnök Moszkvába repült, és ott találkozott Vlagyimir Putyin orosz államfővel a féléves magyar soros EU-elnökség tavaly júliusi kezdetén. Egy diplomata ugyan azt mondta a Politicónak, hogy az EU-nak fontolóra kellene vennie az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását nem csupán Magyarország, hanem Ausztria ellen is, mintegy jelzésként Franciaország felé, ahol Marine Le Pen szélsőjobboldali vezető 2027-ben újra indulni kíván az elnökválasztáson, de a portál nem tartja valószínűnek fegyelmező intézkedések foganatosítását, tekintettel arra, hogy Michael McGrath jogállamisági EU-biztos decemberben úgy nyilatkozott: Magyarország is bármikor bejöhet a hidegről. Az ír politikus szerint sohasem késő pozitív irányba változtatni – bár ezzel a véleménnyel a lengyel igazságügyi miniszter nyilvánosan vitába szállt.
További uniós tagállamokat áttekintve, a Politico megállapítja: a Giorgia Meloni miniszterelnök vezette, Olasz fivérek elevezésű párt a hatalomra kerülése után mérsékelte EU-ellenes álláspontját, és ezzel biztosította magának azt, hogy az Európai Néppárt védelmet nyújt számára. Nem mondható ez el Orbánra vagy Robert Fico szlovák miniszterelnökre, aki Putyint öleli keblére, és rendre támadja Ukrajnát, az EU szövetségesét. Kicklt illetően diplomaták úgy vélekedtek a Politicónak, hogy ő ideológiai alapon áll, és így elképzelhető, hogy még nehezebb lesz szót érteni vele, mint Orbánnal, még akkor is, ha Kickl mozgásterét mérsékli majd a koalíciós megállapodás.
A berlini Tageszeitung, a taz szoros figyelmemmel követi, és részletesen beszámol arról, hogy Magyarországon megtörtént a vádemelés – úgy, hogy az ügyészség drákói ítéleteket javasol – a 2023 februári erőszakos cselekményekkel kapcsolatban.
Mint emlékezetes, a budai Várból való második világháborús kitörés évfordulóján – amelyre szélsőjobboldaliak úgymond a becsület napjaként emlékeznek – két évvel ezelőtt több fizikai összetűzés volt a magyar fővárosban, külföldi, magukat antifasisztának nevező aktivisták és az évfordulóra Budapestre érkezett neonácik között. A magyar hatóságok eljárást indítottak több antifasiszta ellen. Közülük a legismertebb az olasz Illaria Salis, akinek sikerült kiszabadulnia a magyar börtönből, annak nyomán, hogy tavaly júniusban európai parlamenti képviselővé választották.
A taz figyelme most a 24 éves, türingiai illetőségű Maja T.-re összpontosul, aki egyébként úgynevezett nembináris személy, vagyis azok közé tartozik, akik nem kizárólagosan férfiként vagy nőként azonosítják önmagukat. Maja T-t – az olasz Gabriele M.-mel együtt - szélsőbaloldali szervezetben, bűnszövetségben, előre megfontolt szándékkal, fémrudakkal felszerelkezve elkövetett súlyos testi sértéssel vádolják. A különbség az, hogy egy milánói bíróság a Gabriele M. elleni magyar kiadatási kérelmet elutasította, arra hivatkozva, hogy kételyek merültek fel a jogállamiság magyarországi helyzetét illetően. Maja T. azonban magyar vizsgálati fogságban van, mert őt a német hatóságok kiadták Magyarországnak, mégpedig úgy, hogy a berlini bíróság nem várta be az alkotmánybíróság állásfoglalását, amit az ügyvédek sürgősséggel kértek.
Sven Richwin, Maja T. ügyvédje elmondta a berlini lapnak, hogy az ügyészség 14 év szabadságvesztést helyezett kilátásba beismerő vallomás – és a tárgyalás mellőzése - esetére, ennek hiányában azonban 24 év szabadságvesztést kér. Az ügyvéd ezt rendkívüli aránytalanságnak tartja, és arra hivatkozik, hogy a Maja T. által elkövetett cselekmények mindössze néhány napon belül gyógyuló, kisebb sérülésekkel jártak. A tárgyalás február végén kezdődik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.