Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2025.01.30.
Az Egyesült Arab Emirátusok növelni szeretné jelenlétét Európában, illetve a NATO-szövetségesek körében, és ehhez jó partnerre talált a magyar kormányban – hangzott el azon a sajtótájékoztatón Abu-Dzabiban, amely Orbán, Szalay-Bobrovniczky és az arab fegyvergyártó EDGE vállalt képviseletében zajlott – olvassuk a hírt a török katonai szaklap, a Defense Here oldalán. Ez a forgatókönyv – nem mellékesen, persze zárójelben – már ismert, hiszeni a magyar uniós tagság és háttér fűti az orosz, a kínai kapcsolatainkat is. Több millió EUR-s üzletről, CARACAL mesterlövész-fegyverek vásárlásáról kötöttek szándéknyilatkozatot. S külön kiemelték, hogy ez mindkét ország hosszútávú stratégiai érdeke is. Csak halkan megjegyeznénk, hogy a békeszeretet jegyében, mert Szijjártó hangsúlyozta az ez alkalomból kiadott közleményében, hogy mindkét ország a béke híve. Jelentsen ez bármit is – fegyverüzlettel a háttérben.
A német székhelyű, nemzetközi üzleti portál, a bne IntelliNews ennek az üzleti útnak a kapcsán úgy említi meg a nemrég ismertté vált, a Rákosrendezőre az Eagle Hills-szel tervezett gigaberuházást, mint megmásíthatatlan tényt, amelyben ezúttal is szerepel az Európa legmagasabb felhőkarcolójának számítandó, 250 és 500 méter közötti épület felhúzása is. A beruházás –, amelynek része egy kiemelkedő mecset felépítése – nemzeti gazdasági érdekként lett megnevezve. Az írás idézi Karácsony Gergelyt is, aki szerint ha Orbán valóban Magyarország érdekeit képviselné, akkor levenné napirendjéről ezt a zavaros projektet. Márcsak azért is, mert a sajtó lelpplezte, hogy Orbán haverjához köthető magántőkealap részesedést szerzett a vállalkozásban, amely a terület bizonyos hányadát is birtokolja, s ez tovább bonyolítja az amúgy is kusza jogi helyzetet. A német lap még kitér arra is, hogy Orbánt fogadta az Emirátusok elnöke és Abu-Dzabi kormányzója is. A két cikk alapján körvonalazódik a Quid pro Quo tipikus esete.
A Magyarics Tamás főszerkesztésében, és kormányzati pénzből fenntartott Hungarian Conservative is alaposan körbejárja a témát és Orbán Balázs szavaira figyelt fel, aki szerint az az üzleti kapcsolat áttörést hoz majd a magyar gazdaság életében, az új gazdaságpolitikának és a Trump-teremtette új világrendnek is része lesz.
Mégsem lehet olyan nagy bajban a kormány az Ukrajnából érkezett orosz gázszállítások leállítása után, mert orosz hírforrások is megerősítették, de mi egyébként a közép-kelet-európai energiahelyzetet monitorozó CEE Energy lapban is olvastuk, hogy a Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaságot is a MOL és az MVM fogja gázzal ellátni. A leállítás óta cikkeznek arról, hogy hazánk – geopolitikai helyzeténél fogva – központi elosztó szerepet kíván betölteni a térségben az energiaszállítások piacán. A MoldovaGaz céggel már javában folynak az erre vonatkozó tárgyalások, miszerint 3 millió köbméter gáz juthat hazánkból Transznisztriába. Ebbéli igyekezetében az Ukrajnával határos ország élvezi majd az EU támogatását.
Ugyan keddi a hír, de az orosz magatartás jellemzése szempontjából nem hanyagolható. Oroszország ugyanis, a Kreml szóvivőjén keresztül, mintegy nyomást gyakorolva – bejelentette, hogy ő hajlandó új szerződést kötni Ukrajnával arról, hogy Magyarország és Szlovákia számára ismét szállíthassanak Ukrajnán keresztül orosz gázt – olvashattuk az orosz Interfax hírügynökség jelentésében. Dmitrij Peszkov külön nyomatékosította, hogy láthatóan Brüsszel biztosítékot ad Szlovákiának és Magyarországnak is – az Oroszország elleni szankciók megszavazása fejében – az ukrán gázszállítások újraindításához. Miután mindkét ország lemondott vétójáról, az orosz szóvivő nyomatékosította, szorosan követik a fejleményeket a Kremlből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.