Szerző: WEILER VILMOS
2025.04.30.
- A kormány ősszel még fantasztikus évről és repülőrajtról beszélt, idén év elején ehhez képest meglódult az infláció, lelassult a béremelkedés üteme és visszaesett az ipar teljesítménye.
- Ha a következő egy évben Magyar Pétert nem ítélik el, ha a Tisza Párt választási indulását nem lehetetlenítik el, és ha a párt ki tud állítani 106 épkézláb jelöltet, akkor nagy eséllyel a gazdaság teljesítményén fog múlni, ki nyeri a 2026-os választást.
- A mostani adatok nem a kormánypártoknak kedveznek, és hónapról hónapra fogy az idejük, hogy ezeken érdemben fordítani tudjanak.
A 2010-es fülkeforradalom után nehéz helyzetben találta magát a Fidesz. Új, gránitszilárdságú alaptörvényt alkottak, bevezették az egykulcsos adórendszert, átírtak egy csomó törvényt, és megválasztották az egyik fontos politikusukat az ország köztársasági elnökévé. Fideszes szempontból eljött a kánaán.
Akadt azonban egy hatalmas probléma. Bár a magyar gazdaság 2011-ben növekedni látszott, 2012-re újra recesszióba csúszott, amit először a reálbérek csökkenése, majd a munkanélküliség növekedése követett. A gazdasági helyzet romlásával párhuzamosan romlottak a kormánypártok népszerűségi mutatói is, egy 2012-es Medián-felmérés szerint volt, hogy a biztos választók mindössze 32 százaléka támogatta a Fidesz–KDNP-t.
A 2008-as pénzügyi válságból Európa lassabban lábalt ki, mint az Egyesült Államok vagy épp Kína, de Orbán Viktorék szerencséjére 2013-ra eljött a fordulópont: abban az évben itthon is javulni kezdett, 2014 elejére pedig beindult a gazdaság, a bérek növekedtek, a munkanélküliség csökkent. A Fidesz négy év alatt rengeteg – majdnem félmillió – szavazót vesztett, és a 2014-es választáson így csak 44 százalékot ért el. Mivel azonban akkor egy teljesen megosztott ellenzékkel mérkőztek meg, a szavazók 44 százaléka elég volt a képviselői helyek kétharmadának megszerzéséhez. 2014 után egy gazdasági szempontból rendkívül kedvező időszak következett, ami hozzásegítette a Fideszt ahhoz, hogy a 2018-as és a 2022-es választást is magabiztosan meg tudta nyerni. 2022-ben azonban újabb válság kezdődött, ami a jelek szerint mostanáig sem ért véget.
A Fidesz saját szempontjából hasonló helyzetben van, mint 2013-ban: a támogatottsága várhatóan a gazdaság teljesítményétől függően fog változni. Csakhogy most a közvélemény-kutatások szerint nem egy végletekig megosztott, hanem egy viszonylag egységes kihívójuk van, amivel a választás végül tényleg a gazdaság teljesítményén dőlhet majd el. Más megközelítésben: 2014-gyel szemben most nem biztos, hogy elég lesz a győzelemhez 44 százalék.
A 2010-es fülkeforradalom után nehéz helyzetben találta magát a Fidesz. Új, gránitszilárdságú alaptörvényt alkottak, bevezették az egykulcsos adórendszert, átírtak egy csomó törvényt, és megválasztották az egyik fontos politikusukat az ország köztársasági elnökévé. Fideszes szempontból eljött a kánaán.
Akadt azonban egy hatalmas probléma. Bár a magyar gazdaság 2011-ben növekedni látszott, 2012-re újra recesszióba csúszott, amit először a reálbérek csökkenése, majd a munkanélküliség növekedése követett. A gazdasági helyzet romlásával párhuzamosan romlottak a kormánypártok népszerűségi mutatói is, egy 2012-es Medián-felmérés szerint volt, hogy a biztos választók mindössze 32 százaléka támogatta a Fidesz–KDNP-t.
A 2008-as pénzügyi válságból Európa lassabban lábalt ki, mint az Egyesült Államok vagy épp Kína, de Orbán Viktorék szerencséjére 2013-ra eljött a fordulópont: abban az évben itthon is javulni kezdett, 2014 elejére pedig beindult a gazdaság, a bérek növekedtek, a munkanélküliség csökkent. A Fidesz négy év alatt rengeteg – majdnem félmillió – szavazót vesztett, és a 2014-es választáson így csak 44 százalékot ért el. Mivel azonban akkor egy teljesen megosztott ellenzékkel mérkőztek meg, a szavazók 44 százaléka elég volt a képviselői helyek kétharmadának megszerzéséhez. 2014 után egy gazdasági szempontból rendkívül kedvező időszak következett, ami hozzásegítette a Fideszt ahhoz, hogy a 2018-as és a 2022-es választást is magabiztosan meg tudta nyerni. 2022-ben azonban újabb válság kezdődött, ami a jelek szerint mostanáig sem ért véget.
A Fidesz saját szempontjából hasonló helyzetben van, mint 2013-ban: a támogatottsága várhatóan a gazdaság teljesítményétől függően fog változni. Csakhogy most a közvélemény-kutatások szerint nem egy végletekig megosztott, hanem egy viszonylag egységes kihívójuk van, amivel a választás végül tényleg a gazdaság teljesítményén dőlhet majd el. Más megközelítésben: 2014-gyel szemben most nem biztos, hogy elég lesz a győzelemhez 44 százalék.
Hosszú ideje a gazdasági növekedéssel nyerik a választásokat
Az, hogy a gazdaság teljesítménye, a reálbérek és a munkanélküliség alakulása szorosan összefügg a mindenkori kormánypártok támogatottságával, régóta ismert tény. Azt is hosszú ideje tudjuk, hogy ez a szabály a Fideszre kiemelten igaz, hiszen az elmúlt 15 évben rendszeresen a gazdaságilag jó időszakokban értek el jó eredményt (2018, 2022) és a gazdaságilag kedvezőtlen időszakokban gyengébbet (2014, 2024). Ezzel Orbán Viktor is pontosan tisztában van, nem véletlenül hangoztatja rendszeresen – legutóbb ezen a héten – kedvenc mondását, miszerint „ha munka van, minden van”.
Orbánék tehát jól tudják, hogy a választások magabiztos megnyeréséhez gazdasági növekedésre van szükségük. Ennek két oka van. Az elsőt Orbán egy 2023-as rádióbeszédében így fogalmazta meg: „A növekedés valószínűleg elvontan hangzik a hallgatók számára is, de a növekedést össze kell kötni a gondolkodásunkban a béremelésekkel. Ha nincs növekedés, akkor nem lehet béreket emelni.”
A másik ok, hogy a Fidesz kormányon a választások előtt mindig masszív osztogatásba szokott kezdeni, amit valamiből finanszírozni kell.
A kormány a 2022-es választás előtt ezermilliárd forintot osztott szét különböző társadalmi csoportoknak, amit akkor teljes egészében hitelfelvételből finanszíroztak. Orbán Viktor idei évértékelő beszédében egy újabb, nagyjából ötszázmilliárd forintos pénzosztást jelentett be, ami nagyrészt a két- és háromgyerekes anyák adómentességéből áll. Ezt szintén hitelből fogják finanszírozni, nem mindegy azonban, hogy egy nagy gazdasági növekedés idején kell-e hitelt felvenniük, amikor az államadósság az ország gazdasági teljesítményéhez képest még csökkenhet, vagy egy gazdasági pangás idején, ami a GDP-hez mért államadósság jelentős növekedésével járna együtt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.