Szerző: WIRTH ZSUZSANNA, MARTON KAMILLA, SZOPKÓ ZITA
2025.06.25.
Ennyire részletesen még soha nem látszott, hogyan épül le a magyar egészségügy – Kivérző kórházak I.
Takács minden alkalommal megnevezi, szerinte kik a felelősök: Brüsszel és a Tisza Párt, akiknek „sunyi alkuja” az EU-s pénzek blokkolására „károkat okoz a magyar kórházaknak, orvosoknak, szakdolgozóknak és betegeknek”.A Tisza Párt szerinte akadályozza a jövő járványaira való felkészülést,és „kiszúr” a magyar ápolókkal.
Bár Takács a másfél évvel ezelőtt színre lépett Magyar Péter pártját hibáztatja a kórházakban uralkodó állapotokért, az egészségügy problémái nem a közelmúltban kezdődtek.
Egyes országrészek elnéptelenedése és elöregedése, az orvosok és nővérek elvándorlása, a kórházak alulfinanszírozottsága is okai annak, hogy sok kórházi osztály ideiglenes vagy tartós bezárásra kényszerül. Ez nem csupán kis kórházakban, hanem már nagy intézményekben is egyre inkább problémát jelent – ezt adatokkal igazoltuk cikksorozatunk első részében. Adataink egy olyan adatbázis elemzésén alapultak, amelyben a kórházi osztályok bezárásáról szóló hatósági nyilatkozatokat gyűjtöttük össze.
Számos egészségügyhöz értő szereplő – bizonyos nyilatkozatai alapján még maga Takács Péter államtitkár is – egyetért abban, hogy a teljes kórházi rendszer újragondolására lenne szükség. Ez valószínűleg elkerülhetetlenül együtt járna bizonyos intézmények karcsúsításával, átalakításával vagy akár teljes bezárásával, azonban a „kórházbezárás” olyan politikai szitokszóvá vált az elmúlt évtizedekben, hogy a Fidesz még kétharmados többség birtokában sem próbálkozott átfogó reformmal több mint tíz éve.
Miközben jelenleg az egészségügy témáját igyekszik kerülni a kormány kommunikációja és a területnek még önálló minisztériuma sincs – a belügyminiszter, Pintér Sándor irányítása alá tartozik –, a miniszterelnök a Direkt36 egy őt ismerő forrás szerint nagyon is képben van az egészségügy gondjaival kapcsolatban. Ugyanakkor azt is gondolja, hogy jelen formájában a rendszer inkább nyeli a pénzt, ezért nem éri meg többet áldozni rá.
Orbán a tizenöt éve megszerzett kétharmados többségét jelentős részben annak köszönheti, hogy az egészségügy problémáit a kórházbezárások elutasításával és a vizitdíjas népszavazással sikeresen tette politikai témává. Akkoriban úgy nyilatkozott, hogy az egészségügy megmentését „nemzeti ügynek” tartja.
Megkerestük részletes kérdésekkel a Fidesz-kormányok egészségügyi államtitkárai mellett az egészségügyért felelős Belügyminisztériumot és Orbán Viktort is, de egyikük sem reagált a kérdéseinkre.
Magára hagyva épül le a rendszer
A kórházi osztálybezárásokról szóló cikksorozatunk előző részeiben adatokkal és példákkal mutattuk meg, hogyan épül le spontán módon az egészségügyi ellátás az ország számos pontján. Sok kórházi osztály egyetlen orvos kiesésével is a működésképtelenség határára kerül, és nem csupán a kisvárosi kórházakból vándorolnak el az orvosok, hanem a nagyobb, központi intézmények is gyakran küzdenek szakemberhiánnyal. Számos szakterületen nyugdíjaskorú doktorok és idősödő ápolók viszik a hátukon a betegellátást, kiesésükkel pedig lehetetlenné válik az osztály fennmaradása.
Ezt egyre gyakrabban nyíltan is felvállalják a kórházak, és részben ez magyarázza, hogy több egészségügyi forrás tapasztalata szerint egyre gyakrabban jelennek meg az osztálybezárásokról rendelkező határozatok a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) honlapján. Ilyenkor ugyanis a kórházak maguk jelentik be a központ felé, hogy nem tudnak működtetni egy-egy osztályt, és maguk helyett egy másik kórház kijelölését kérik a feladatra. A Covid-járvány előtt ez kevésbé volt jellemző, mert egy, az egészségügyi irányításra rálátó forrás szerint a kórházak igyekeztek egymás között elintézni a betegellátás átszervezését. Ma már azonban egyes kórházakban bátrabban bevallják, ha nem tudnak működni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.