Szerzők: GÁBOR GYÖRGY, SZENTPÉTERI NAGY RICHÁRD
2026.02.03.
Az alábbi írás Halmai Gábornak az Élet és Irodalom 2025. december 18-i számában megjelent cikkére adott válaszunk, amelynek közlését az ÉS szerkesztősége terjedelmi okokra hivatkozva nem vállalta.
Halmai Gábor problémaérzékeny írásában (Két nemalkotmányos nemdemokrácia. ÉS, LXIX. 51-52, 2025. december 18.) párhuzamot von Magyarország és Izrael között azon az alapon, hogy „az alkotmány alanyát” szerinte mindkét állam az „ethnosszal azonosított nemzetben”, nem pedig a démoszban határozza meg. Izrael esetében e megállapítást a szerző az izraeli törvényhozás által 2018-ban elfogadott „nemzetállami” alaptörvény sokat idézett passzusaival igazolja. Írásának eme fejtegetéseivel azonban a magunk részéről nem tudunk azonosulni.
Annál inkább egyetérthetünk ugyanakkor az írás első felében lefektetett alkotmányos alapelvek fontosságával (kevesen vállalkoznának az alkotmányelmélet legfőbb tételeinek olyan kiváló összefoglalására, amely a cikkben szerepel), és sajnos maradéktalanul elfogadhatjuk a jelenlegi magyar közjogi berendezkedés találó és jogos bírálatát is. Izrael azonban – a szerző állításával szemben – minden tekintetben valódi alkotmányos demokrácia (sok nehézséggel, persze), nem pedig „nemalkotmányos nemdemokrácia”, mint – sajnálatunkra – Magyarország (a jelzett szó Tóth Gábor Attila kiváló könyvéből van kölcsönözve)...
2026.02.03.
Az alábbi írás Halmai Gábornak az Élet és Irodalom 2025. december 18-i számában megjelent cikkére adott válaszunk, amelynek közlését az ÉS szerkesztősége terjedelmi okokra hivatkozva nem vállalta.
Halmai Gábor problémaérzékeny írásában (Két nemalkotmányos nemdemokrácia. ÉS, LXIX. 51-52, 2025. december 18.) párhuzamot von Magyarország és Izrael között azon az alapon, hogy „az alkotmány alanyát” szerinte mindkét állam az „ethnosszal azonosított nemzetben”, nem pedig a démoszban határozza meg. Izrael esetében e megállapítást a szerző az izraeli törvényhozás által 2018-ban elfogadott „nemzetállami” alaptörvény sokat idézett passzusaival igazolja. Írásának eme fejtegetéseivel azonban a magunk részéről nem tudunk azonosulni.
Annál inkább egyetérthetünk ugyanakkor az írás első felében lefektetett alkotmányos alapelvek fontosságával (kevesen vállalkoznának az alkotmányelmélet legfőbb tételeinek olyan kiváló összefoglalására, amely a cikkben szerepel), és sajnos maradéktalanul elfogadhatjuk a jelenlegi magyar közjogi berendezkedés találó és jogos bírálatát is. Izrael azonban – a szerző állításával szemben – minden tekintetben valódi alkotmányos demokrácia (sok nehézséggel, persze), nem pedig „nemalkotmányos nemdemokrácia”, mint – sajnálatunkra – Magyarország (a jelzett szó Tóth Gábor Attila kiváló könyvéből van kölcsönözve)...

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.