A NAGY ÖSSZEOMLÁS – ÍGY KORRIGÁLTÁK A KSH-NÁL A SZEGÉNYSÉGI ADATOKAT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2026.03.31.

A KSH tavaly ősszel a lapunkban megjelent tényfeltáró cikksorozatot követően korrigálta a szegénységi adatait. Most már azt is meg tudjuk mutatni, hogyan. Egy sor furcsaságra bukkantunk. A magas nyugdíjak például a korrekció után lényegesen alacsonyabbak, az alacsonyak pedig jelentősen magasabbak lettek. 2023-ban a vizsgálatban szereplő egyes kisnyugdíjasok 140 százalékos „nyugdíjemelést kaptak”, a legmagasabb járadékok közül viszont többekét 43 százalékkal csökkentették. A hihetetlen történések sorába tartozik, hogy 2020-as évre kilencszeresére növelték a nyugdíjasok 13 százalékának ellátmányát. Emellett 2021-et illetően visszamenőleges hatállyal 21 százalékkal megemelték a munkavállalók közel felének bérét. 2022-ben viszont minden harmadik-negyedik család „elvesztette” a korábban már kiutalt családtámogatást. A KSH adataiból az következne, hogy 2018-ban a munkabért kapók közel felének olyan alacsony a jövedelme, hogy egy rabszolgatartó társadalom szintjén él, vagy pedig alig dolgozott az év folyamán. Hogyan nem vettük mindezt észre? Úgy, hogy ez vélhetően csak papíron történik. Cikkünkkel egyidőben a ResearchGate tudományos portálon a kutatók magyar és angol nyelven is ismertetik az eredményeiket. A nagy KSH-adatösszeomlás újabb fejezete. Jövedelemadat-korrekció előtt és után.

Egy évvel ezelőtt a Válasz Online egy időben két cikket jelentetett meg: Valami nagyon nem stimmel a KSH szegénységi adataival címmel tényfeltáró riportban számoltunk be Tátrai Annamária és Gábos András kutatásairól, a tudomány nyelvén megfogalmazott állításokat pedig a Kutatói aggodalmak az EU-SILC magyarországi jövedelemadataival kapcsolatban című szakcikkben közöltük.

A két kutató akkor fontos dologra jött rá: a KSH évek óta olyan szegénységi adatokat közöl, amelyek felvetik a szakmai tévedés vagy a manipuláció lehetőségét. Németh Zsolt, a KSH egykori elnökhelyettese szerint nulla a valószínűsége annak, hogy a szegénységi küszöb fölött éppen „egy hajszálnyival” olyan sokan gyűljenek össze, mint amit az adatok mutattak. Írásunk annak történetét mondta el, hogyan jött rá az ELTE adjunktusa és a TÁRKI vezető kutatója, hogy rengetegen átestek egy politikailag is érzékeny határponton, a szegénységi küszöbön, és éppen fölé érkeztek. Az erről szóló adatvizualizációkon több évben is „torony” nőtt ki a szegénységi küszöb mögött, akik e fölé estek a hazai statisztikákban – és persze a politikai közbeszédben – már nem számítottak szegénynek...

ITT OLVASHATÓ