FORDULAT ÉS RENDSZERVÁLTÁS A GAZDASÁGBAN 2.

NÉPSZAVA
Szerző: HETÉNYI ISTVÁN KÖR
2026.03.29.

Az Orbán-rendszer gazdaságpolitikája miatt a magyar gazdaság zsákutcába került. Rendszerváltó fordulat és gyökeres reformok nélkül hazánkra a lecsúszás, az Európától való lemaradás vár. A Hetényi István Kör írásának második része.

Az infláció leszorításának feltételei

A kormány gazdaságpolitikája másfél évtizede inflációgerjesztő. Indokolatlan áremelést okozott az unortodoxia, a forint szándékos leértékelése, a prociklikus gazdaságpolitika, a magasnyomású gazdaság.

A 2010–25 közötti 16 évben az Európai Unió 27 tagállamában a fogyasztói árszínvonal 45,7 százalékkal emelkedett, évi átlagban 2,5 százalékkal. A magyar infláció ugyanekkor 103,7 százalékos volt, éves átlagban 4,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A hazai drágulás több mint kétszerese volt az uniós tagállamokban mértnek. Sőt, az EU egészében Magyarországon volt a legmagasabb az árszintnövekedés, ezt követte Románia 93,3 százalékkal.

Az előző évtizedben az európai gazdaságból gyakorlatilag dezinflációt importált a magyar gazdaság, ezért tehette meg egyáltalán a kormány, hogy a legalapvetőbb közgazdasági normákat felrúgva, durván erőltette a gazdasági növekedést. A Covid-válság, majd az ukrajnai háború és az energiaválság körülményei közepette az inflációgerjesztő gazdaságpolitika visszaütött: 2021-ben már 5,1 százalékra emelkedett a fogyasztói árindex. Az árrobbanást a 2022-es országgyűlési választást megelőző osztogatás váltotta ki: 2022–23-ban az infláció 34,7 százalékos volt, ezen belül az élelmiszerek árszintje 58,6 százalékkal nőtt, valóságos megélhetési válságot okozva. Ezen túlmenően olyan infláció nyomás nehezedik a gazdaságra, amely komolyan megköti bármely kormány kezét. A nyugdíjasokat és az alacsony jövedelműeket különösen sújtja az élelmiszer-áremelkedés – a középrétegek mintegy harmada nem tudta megőrizni a státuszát, másik harmada pedig nagy erőfeszítések árán igyekszik megőrizni azt. További következmény a társadalmi infláció: az érintett rétegek hosszú ideig emlékeznek a magas inflációra, és a várakozások önmagukban is gerjeszthetik az inflációt. Ezért világos gazdaságpolitikai programra, anticiklikus gazdaságpolitikára van szükség, amely meggyőzi a gazdasági szereplőket és a fogyasztókat az infláció letörésének esélyéről...

ITT OLVASHATÓ