POLYÁK GÁBOR: A BÉKÉS REZSIMVÁLTÁS ESÉLYEI KÉTHARMAD NÉLKÜL

HVG360
Szerző: POLYÁK GÁBOR
2026.03.27.

...Ha azt keressük, hogy mire alapozhatjuk a békés, de a formális jogalkotási követelményeket nem teljesítő rezsimváltást, nézzük meg az Orbán-rendszer egyes elemeiről szóló nemzetközi kritikákat. A politikai testületek kritikáit könnyű lesöpörni, de azért azt se felejtsük el, hogy az Európai Parlament többsége Magyarországot választási autokráciának tartja, az EU tagállamok kormányait reprezentáló és a feltételességi mechanizmus megindításáról döntő Tanács pedig megállapította, hogy a magyar kormányra nem lehet rábízni az EU-s pénzügyi támogatásokat.

Az Európa Tanács mellett működő, független alkotmányjogi szakértőkből álló Velencei Bizottság 2010 óta nyolc véleményt adott ki Magyarországról. Ezek közül legfeljebb kettő olyan van, ami ma már nem vagy nem teljesen érvényes. Az igazságszolgáltatási rendszerről írt véleményt részben felülírta az Európai Unió jogállamisági (feltételességi) mechanizmusa alapján 2023-ban hozott törvénymódosítás, amit ugyanakkor az EU Bírósága még vizsgál abból a szempontból, hogy valóban biztosítja-e az igazságszolgáltatás függetlenségét. A külföldről támogatott szervezetekről szóló törvényt szintén az EU Bírósága ütötte ki, de annak helyébe lépett „a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról” szóló és a szuverenitásvédelmi törvény. Utóbbiról a Velencei Bizottság 2024-ben írt véleményt, meglehetősen kritikus hangon. Már 2011-ben javasolta a Velencei Bizottság a sarkalatos törvények számának csökkentését, ugyanekkor az Alkotmánybíróság korábbi jogköreinek visszaállítását is javasolta. 2013-ben kifogásolta az Alkotmánybíróság korábbi határozatainak hatályon kívül helyezését és a hajléktalanság kriminalizálását. 2015-ben a médiatörvényeket, 2018-ban a „Stop Soros” törvénycsomagot szedte atomjaira. 2021-ben a homofób törvényről, 2024-ben a szuverenitásvédelmi törvényről mondta ki, hogy semmiben sem felel meg az európai emberi jogi elvárásoknak.

Az EBESZ választási megfigyelői 2014 óta minden országgyűlési választásról azt mondták ki, hogy jogszerű volt, de tisztességtelen, mivel a választási szabályok és a médiakörnyezet erősen a Fidesz felé hajlítják a pályát.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2022-es ajánlásaiból a magyar kormány több mint 100 ajánlást nem fogadott el. Ezek többek között a médiapluralizmus, a civil szervezetek és az LMBTQ-jogok kérdéseit érintették. Az ENSZ jelentéstevői és szakértői számos kritikát fogalmaztak meg a sajtószabadság helyzetével kapcsolatban, és sürgették a szuverenitásvédelmi törvény hatályon kívül helyezését.

Teljesen világos a helyzet a végre nem hajtott EU-bírósági ítéletek – mindenekelőtt a napi egymillió euróba kerülő menekültügyi szabályozás – és a figyelmen kívül hagyott európai rendeletek esetében. Utóbbiak közé tartozik az Európai Médiaszabadság Törvény, ami például tavaly augusztus óta megakadályozná az állami hirdetések diszkriminatív elosztását, és a politikai reklámok átláthatóságáról szóló, tavaly októberben hatályba lépett rendelet, ami már ezt a választási kampányt is minden elemében átláthatóbbá és tisztességesebbé tenné.

Egyértelmű bizonyítékaink vannak arról, hogy a magyar jogrendszer nem felel meg a jogállamiság és az emberi jogok európai és nemzetközi jogi mércéinek. A sarkalatos törvényekről is számtalan dokumentum mondta ki, hogy azok éppen az autoriter rendszer fenntartását szolgálják. Az európai jog elsőbbségének elve az EU működésének egyik alappillére, ami alapján a nemzeti bíróság és jogalkotó köteles félretenni minden olyan nemzeti rendelkezést, amely ellentétes az uniós joggal. A nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítésének kötelezettsége az Alaptörvényből is kiolvasható.

Sajnos minden jogalkotási folyamatban megkerülhetetlen kulcsszereplő marad Sulyok Tamás, aki minden jogalkotási folyamatot kisiklathat, és a fideszes alkotmánybírák segítségével teljesen meg is akadályozhat.

Sulyok eddig nem éppen a kifinomult jogállami ízlését bizonyította. Az bizony politikai feladat, hogy az ő jogértelmezése összhangba kerüljön az európai mércékkel.

ITT OLVASHATÓ