2016. május 10., kedd

KISS ÉS ACZÉL ORSZÁGA

MENTÁLIS DEFICIT BLOG
Szerző: Szárnyathy Géza
2016.05.10.


Összekeverte. Van ilyen. Elvégre rohadt régen volt, egyik lány olyan, mint a másik, főleg, ha ő csak háromcentis pöccsel nézte a hideg vízből, épp melyik csajszi ül a lelátón. Szóval nem is a kis kefélni szerető kurva miatt ült Kiss. "Ezt benéztem" - mondta a pártállami rendszer nagy publicistája. De nyilván nagyon szarul érezte magát emiatt a tévedés miatt, szóval enyhíteni kellett valamivel a szorítást a gyomra tájékán. Úgyhogy jött a kifogáskeresés, a de mi a fasznak ment oda a lány, mit gondolt és hasonlók...

...Persze nagyon nem kell csodálkozni. Elég nagy divat tökig sárosan arról ugatni, hogy kérem, én tiszta vagyok, mint a hó. És hát lássuk be, az ilyen figurák nem is szívják meg olyan nagyon. Kivéve az olyan nyomorult lúzereket, mint Bakács Tibor, aki elcsórt egy Picket és azóta büdösebb lett, mint az ázott csirke. De Schmitt Palkó ezzel szemben a nemzet sportolója lett, miután Grosics Gyula végleg szögre tette a kesztyűt, s emellett egy uniós gittegyletben is helyet kapott, nyilván nem ingyen.

S mielőtt azt mondanánk, hogy ilyen aljasságra csak a Fidesz képes, jusson eszünkbe az erkölcsi megkérdőjelezhetetlenség Csimborasszója, a Népszabadság egykori főszerkesztője is, aki el akarta sunnyogni, hogy halálos kimenetelű közúti balesetet okozott, majd először az öcsikéje lett az utódja - tisztára mint a Matolcsyak - aztán a volt munkahelye visszavette tanácsadónak. Szóval ilyen közegben miért csodálkozunk Aczél Endrén és Kiss Lászlón?

ITT OLVASHATÓ



1 megjegyzés:

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.