2016. szeptember 12., hétfő

AMIT A NÉPSZAVAZÁSHOZ TUDNOD KELL: TÉNYEK ÉS TÉVHITEK - 2. RÉSZ

AMNESTY BLOG
Szerző: AMNESTY INTERNATIONAL / Demeter Áron
2016.09.09.


Az október 2-i népszavazás előtt minden héten egy újabb témát járunk körbe, hogy jobban megértsük kikről vagy miről is kéne döntenünk egy hónap múlva. #tudjmegtöbbet blogsorozatunk második részében a menekülőkkel kapcsolatos leggyakoribb 9 tévhitet vizsgáljuk meg..

(
Az 1. rész itt olvasható)




1. "Európát elárasztják a menekültek."

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR)
adatai szerint a világon 2015 végéig 65,3 millió (minden 113.) embernek kellett elhagynia az otthonát, közülük nagyjából 21,3 millióan vannak azok, akiknek az országukat is.  

Ebből az óriási tömegből Európára mindössze 6% jut, a többi menekült a Közel-Keleten és Észak-Afrikában (39%), Afrikában (29%), Ázsiában illetve a Csendes-óceáni térségben (14%) és az amerikai kontinensen (12%) van. Vagyis az EU a világ egyik leggazdagabb hatalmaként a legkevesebb menekültről gondoskodik.

2.„Ezek nem menekültek, hanem gazdasági bevándorlók.”

2016-ban
eddig nagyjából 292 ezer ember érkezett tengeri úton Európába: 164 ezren Görögországba, 125 ezren Olaszországba és 3000-en pedig Marokkón keresztül Spanyolországba. A legtöbben Szíriából (30%), Afganisztánból (16%), Irakból (10%), Nigériából (7%) és Eritreából (5%).

Az ezekből az országokból érkezők kaptak a legnagyobb arányban nemzetközi védelmet az EU tagországaiban 2015-ben: a szír kérelmezők 97%-át, az eritreaiak 90%-át, az irakiak 86%-át, az afgánok 67%-át, a nigériaiak 24,5 %-át ismerték el menekültként. Vagyis a 2016. január 1. óta Európába érkezett emberek többsége háborúk, üldöztetések elől vagy terrorizmus sújtotta országokból jön, és őket az EU tagországok nemzetközi védelemre jogosultnak ismerik el.
Magyarországon 2016 első felében összesen 22 491 menedékkérelmet adtak be. A kérelmezők 37%-a afgán (8380 kérelem), 15%-a pakisztáni (3392 kérelem), 15%-a szír (3389 kérelem) és 11% iraki (2488 kérelem). Vagyis a kérelmezők többsége (64%) háborúk, fegyveres konfliktusok és terrorizmus által sújtott országokból érkezik hazánkba.
3. „Ezek mind fiatal férfiak. Hol vannak a nők és a gyerekek?”

Az
ENSZ adatai szerint 2016-ban az Európába tengeri úton érkező menekülők 29%-a gyerek, 18%-uk pedig nő. A július 7-ig Görögországba érkezők 38%-a, az Olaszországba érkezők pedig 16%-a volt gyerek. A szír menekültek 75%-a nő és gyerek. 2015-ben 85 482 kísérő nélküli kiskorú adott be menedékkérelmet EU-s országokban, 54%-uk afgán származású volt.

4. „A menekültek terroristák.”

Az Európába menekülő emberek nagy része éppen a háborús pusztítások és terroristák elől menekül el az otthonából, és keres menedéket. Ahogy António Guterres, az ENSZ előző Menekültügyi Főbiztosa
megfogalmazta:

„A menekültek nem terroristák. Sokszor éppen ők a terrorizmus első számú áldozatai.”

Egy terrorista számára menekültként bejutni egy országba a legkockázatosabb, hiszen a menekülteket gyakran hosszabb-rövidebb ideig fogva tartják, és alapos ellenőrzésnek vetik alá. Magyarországon is része az általános eljárásnak, hogy a menedékkérelmeket az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ megvizsgálja, hogy kiszűrje azokat, akik kapcsolatba hozhatóak terrorista cselekményekkel, terroristákkal. Az
EUROPOL idei jelentése megállapította, hogy nincsen arra vonatkozó adat, hogy a terroristák szisztematikusan a migrációs útvonalakat használnák arra, hogy észrevétlenül Európába jussanak.

Az mindenképpen igaz, hogy egy ellenőrizetlen tömeg rejt magában biztonsági kockázatokat: ezért fontos, hogy minden országban legyen egy hatékony, az emberi jogokat tiszteletben tartó menekülteljárás, amely egyszerre szűri ki a veszélyes embereket, vagyis biztosítja a helyiek védelmét, és garantálja a háborúk, üldöztetések és terrorizmus elől menekülők védelmét.

5. „Ezek nem menekültek, mert biztonságos országokon keresztül jönnek Magyarországra.”

Gyakran elhangzik az az érv, hogy a rendes menekültek csak az első „biztonságos országig” (Törökország, Görögország stb.) menekülnek, ezért azok, akik Magyarországra jönnek már nem tekinthetőek menekülteknek.

Attól, hogy egy turista vagy akár egy görög állampolgár számára Görögország biztonságos, egyáltalán nem biztos, hogy egy menekülő ember számára is az. Egy ország nem attól lesz biztonságos, hogy már nem lőnek a menekülőkre, hanem, hogy van egy normálisan működő menekültügyi rendszere, menedékkérelmet lehet előterjeszteni és reális esélye van, hogy az illető védelmet és valamilyen alapvető ellátás kap (lakhatás, ellátás, a gyerekei iskolába járhassanak, egy idő után dolgozhasson stb.).

Attól még, hogy Magyarország 2015 augusztusában rendeletben nyilvánította biztonságosnak Görögországot (mint EU-s országot), Macedóniát és Szerbiát, még nem lettek azok.
Görögországba uniós országok 2011 óta nem küldenek vissza menedékkérőket, mert nem működik a menekültügyi rendszere, és ez igaz Macedóniára és Szerbiára is – ahogyan azt kutatásunk is alátámasztotta. Ezekben az országokban tehát nincs reális esélye, hogy az emberek védelmet kapjanak.

Az
Amnesty International ellenzi a biztonságos harmadik országok listájának alkalmazását, mert szerintünk az diszkriminál, és korlátozza az ezekből az országokból érkezők hozzáférését a normális menekülteljáráshoz. Az is igaz, hogy egy, a többség számára alapvetően biztonságosnak tekinthető ország (származási vagy harmadik), egy adott illető esetében könnyen lehet, hogy nem az: lehet, hogy Azerbajdzsán biztonságos hely a többségnek, de egy kormányt kritizáló jogvédő számára már azért más a helyzet. Ezért lenne különösen fontos, hogy még azokban az országokban is, ahol van biztonságos harmadik ország lista, a hatóságok egyénileg megvizsgálják, tényleg biztonságos-e az adott személy számára az az ország.

6.„Bűncselekményt követnek el, amikor illegálisan átjönnek a határon.”

Nézzük először is, mit mond az 1951-es Genfi Egyezmény (
1989. évi 15. törvényerejű rendelet) 31. cikkének 1. pontja:

„A Szerződő Államok az országba való jogellenes belépésük, vagy tartózkodásuk miatt nem sújtják büntetéssel azokat a menekülteket, akik közvetlenül olyan területről érkeztek, ahol életük, vagy szabadságuk az 1. Cikkben foglalt meghatározás értelmében veszélyeztetve volt, és akik engedély nélkül lépnek be területükre, illetőleg tartózkodnak ott, feltéve, hogy haladéktalanul jelentkeznek a hatóságoknál és kellőképpen megindokolják jogellenes belépésüket, illetőleg jelenlétüket.”

Vagyis ennek értelmében egy menekült (menedékkérő) nem büntethető azért, mert például hamis okmányokkal, okmányok nélkül vagy tiltott helyen lépte át a határt. Ezekben az esetekben a szabálysértési vagy büntetőeljárást fel kellene függeszteni legalább addig, amíg az illető menedékkérelmét el nem bírálják, ha pedig védelmet kap, akkor meg kell szüntetni a vele szemben folyó eljárást. Magyarország 2015. szeptemberében bűncselekménnyé nyilvánította a határzár tiltott átlépését: az ilyen ügyekben
nem szokták felfüggeszteni a büntetőeljárásokat, ami ellentétes a Genfi Egyezménnyel.

A 31. cikk 1. pontja tartalmaz két olyan megszorítást is, amelyre gyakran hivatkoznak azok, akik szerint a szabálytalanul (irregulárisan, tehát nem illegálisan) határt átlépők nem tekinthetőek menekültnek:

„...közvetlenül olyan területről érkeztek, ahol életük, vagy szabadságuk az 1. Cikkben foglalt meghatározás értelmében veszélyeztetve volt”

A közvetlenség ebben az esetben nemcsak a származási országra (pl. Szíria) vonatkozik, hanem minden olyan helyre, ahol a menekült, menedékkérő áthalad. Fontos tudni, hogy a menekülőknek nem kell a szomszédos országokban maradniuk, kérhetnek védelmet távolabbi országokban is. Ha az illető a menekülés során olyan országokon halad át, amelyek nem biztonságosak (lásd előző pont), esetében a veszélyeztetettség továbbra is fennáll. Ez akkor szűnik meg, ha olyan helyre jut, ahol menedékkérelmet egy tisztességes eljárás során elbírálják el, és reális esélye van, hogy védelmet és megfelelő ellátást kap.

„...haladéktalanul jelentkeznek a hatóságoknál”

Nincs konkrét határidő, ameddig jelentkezni kell, ez minden esetben a körülményektől függ. Sokan vannak, akik nem rendelkeznek információval a menekülteljárásról vagy nem akarnak egy adott helyen kérelmet benyújtani, mert egy másik országba szeretnének eljutni, ezért minden esetben egyénileg kell megítélni, hogy ez a szabály érvényesül-e. Az is fontos, hogy mindegy, hogy az illető önként jelentkezik vagy a hatóságok tartóztatják fel, a kérelmét minden esetben előterjesztheti...


ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.