- DÜHÖNGŐ, ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2016.11.11.
Az Orbán nevű ember állapota nem javul, ezzel szemben folyamatosan romlik. Az már nem is kérdés, hogy régen elrugaszkodott a valóságtól. Hogy az alternatív valóság létrehozása öntudatlan, betegségből fakadó ok és a krónikus hazudozás, a görcsös hatalomvágy és a tévedhetetlenségbe, legyőzhetetlenségbe és számonkérhetetlenségbe vetett hit okozat, vagy éppen fordítva, azt nem tudom.
Az egyszer biztos, hogy egészen penetráns módon hazudik és csak a jóisten, vagy egy intenzíven szemüveges pszichológus a megmondhatója, hogy valóban hiszi-e a saját baromságait, vagy csak úgy tesz. Akár így, akár úgy, a felelőssége nem elkenhető. Tök mindegy, hogy azért lop-csal-hazudik valaki, mert beteg, vagy azért beteg, mert lop-csal-hazudik.
A mai Kossuth rádióban előadott heti szófosása sem nagyon lóg ki a hülyeségek sorából, csak erősíti a kórképet. Korán reggel azzal indított a néhány maradék magyar miniszterelnöke, hogy a bevándorlás és a népvándorlás az életünk és az ország legfontosabb ügye. Nem csak ma reggel, hanem még hosszú évekig. Azt zárójelben jegyzem meg, hogy a rádióinterjú (Orbán+mikrofonállvány=interjú fideszül) alatt végig olyan hörgéseket és szüttyögéseket produkált a vezér, hogy szinte láttam közben a vadul öltögetett lilás nyelvét és hallottam a szemgolyók veszett kattogását forgás közben.
Tehát semmi egyéb bajunk nincs, nem is volt, de főleghogy nem is lesz ebben a büdös életben, mint a bevándorlás. Figyelem! Nem migráció. Vándorlás. Ezek szerint megállapodott az Orbán nevű Angela Merkellel, hogy visszavesz, ha nem akar kapni a pofájára. Visszavett. Amúgy ez a kormányzati kommunikáción is jól észrevehető. De kommunikációtól függetlenül: ki a franc látott egyáltalán bevándorlót ebben az egyébként is búval baszott országban? Mert én legfeljebb átvonulót láttam, olyat nem, aki itt akart volna maradni. Sőt, egyre kevesebb olyan magyart látok, aki itt akarna maradni.
Konkrétan élhetetlen lett az ország minden létező módon. Az teljesen más, amikor egy természeti katasztrófa, vagy egy világháború után összefog a lakosság és minden nehézség és kín ellenére közösen felépítik az országot. Olyankor mindenki egyenlő, mindenkinek csak a csupasz segge van és a két keze. De most szó sincs ilyesmiről. Most néhány aljadék gennyesre hízik a közösből, a többség pedig a szakadék szélén egyensúlyoz...
Az egyszer biztos, hogy egészen penetráns módon hazudik és csak a jóisten, vagy egy intenzíven szemüveges pszichológus a megmondhatója, hogy valóban hiszi-e a saját baromságait, vagy csak úgy tesz. Akár így, akár úgy, a felelőssége nem elkenhető. Tök mindegy, hogy azért lop-csal-hazudik valaki, mert beteg, vagy azért beteg, mert lop-csal-hazudik.
A mai Kossuth rádióban előadott heti szófosása sem nagyon lóg ki a hülyeségek sorából, csak erősíti a kórképet. Korán reggel azzal indított a néhány maradék magyar miniszterelnöke, hogy a bevándorlás és a népvándorlás az életünk és az ország legfontosabb ügye. Nem csak ma reggel, hanem még hosszú évekig. Azt zárójelben jegyzem meg, hogy a rádióinterjú (Orbán+mikrofonállvány=interjú fideszül) alatt végig olyan hörgéseket és szüttyögéseket produkált a vezér, hogy szinte láttam közben a vadul öltögetett lilás nyelvét és hallottam a szemgolyók veszett kattogását forgás közben.
Tehát semmi egyéb bajunk nincs, nem is volt, de főleghogy nem is lesz ebben a büdös életben, mint a bevándorlás. Figyelem! Nem migráció. Vándorlás. Ezek szerint megállapodott az Orbán nevű Angela Merkellel, hogy visszavesz, ha nem akar kapni a pofájára. Visszavett. Amúgy ez a kormányzati kommunikáción is jól észrevehető. De kommunikációtól függetlenül: ki a franc látott egyáltalán bevándorlót ebben az egyébként is búval baszott országban? Mert én legfeljebb átvonulót láttam, olyat nem, aki itt akart volna maradni. Sőt, egyre kevesebb olyan magyart látok, aki itt akarna maradni.
Konkrétan élhetetlen lett az ország minden létező módon. Az teljesen más, amikor egy természeti katasztrófa, vagy egy világháború után összefog a lakosság és minden nehézség és kín ellenére közösen felépítik az országot. Olyankor mindenki egyenlő, mindenkinek csak a csupasz segge van és a két keze. De most szó sincs ilyesmiről. Most néhány aljadék gennyesre hízik a közösből, a többség pedig a szakadék szélén egyensúlyoz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.